A digitális beszélgetések egyik legcsendesebb, mégis leghatásosabb főszereplője ma a hangulatjel. A „:-)” korai küldetése egyszerű volt: jelezni, hogy nem haragszunk. Azóta az emojik kinőtték a chat‑kultúra szerepét, és beköltöztek a munkahelyi e‑mailekbe, az ügyfélszolgálati üzenetekbe, a hírlevelek tárgysorába. Nem véletlen: az írott szövegben hiányzik a hangszín, a gesztus és a tekintet, azaz azok a...

Ha ma a fogyasztói magatartásról beszélünk, nem egy tankönyvi definíciót lapozunk fel, hanem egy mozgó célpontot próbálunk megérteni. A döntések tere pillanatról pillanatra alakul: a mobilod képernyőjén felvillanó őszi kupon, a kolléga tegnapi ajánlása és egy tavalyi panasz emléke ugyanabban a másodpercben ülnek a válladon. A klasszikus termék‑fókuszú marketing – „miben vagyunk jobbak, olcsóbbak, gyorsabbak”...

Ha őszinte vagyunk magunkhoz, a legtöbb vásárlói döntés nem egy táblázat alján, hanem a gyomorban dől el – és csak utána kap szép, kerek magyarázatot a fejben. A 21. századi marketing nem attól lett más, hogy több csatornát kaptunk, hanem attól, hogy a figyelem lett a legszűkösebb erőforrás. Ebben a zajban a racionális érvek önmagukban...

A marketingpszichológia nem díszlet a stratégiához, hanem annak működési logikája. Az, hogy egy kampány miért billenti át a döntést, ritkán vezethető vissza pusztán az ár‑érték arányra vagy a termék specifikációira. A háttérben emlékek, szokások, társas normák és gyors, automatikus ítéletek dolgoznak; ezek határozzák meg, hogy kire bízunk rá tíz másodperc figyelmet, kitől fogadunk el érveket,...

A közösségi platformok eltérő kultúrái ma már nem puszta felületi különbségek, hanem identitás‑szabályok. LinkedInen a szakmai hitelesség és a stratégiai gondolkodás kapja a főszerepet, Instagramon a vizuális esztétika és az intim, személyes hang, TikTokon pedig a kreatív, játékos – néha vállaltan esendő – megközelítés működik. Ugyanaz az ember három külön ritmusban tud hiteles lenni. Ez...

„Tudtad, hogy a legtöbben rosszul használják ezt az új AI-eszközt?” – ez a mondat nem csupán egy figyelemfelkeltő cím. Egyre inkább marketingstratégia, sőt, pszichológiai befolyásolás eszköze. A mesterséges intelligencia térhódításával a tartalom nemcsak gyorsabban, hanem rejtettebben manipulálja a figyelmet és az érzelmi válaszokat. A jelenség mögött két egymást erősítő mechanizmus áll: a „digitális placebo” és...

„Ez nem csak egy telefon. Ez egy új világ.” „Nem smink – ez önkifejezés.” „Autó, ami jobbá teszi az életed.” Az efféle reklámüzenetek mindenhol körbevesznek bennünket. Tudjuk, hogy túlzóak. Néha még nevetünk is rajtuk. És mégis: működnek. Sőt, a legnagyobb márkák – Apple, Tesla, Lush – pontosan ezekkel a „szépített igazságokkal” építik fel azt a...

„Ezt tényleg most adják 6.990-ért? Akkor valami nem stimmel vele.” Egy tipikus fogyasztói mondat, amely egyre gyakrabban hangzik el azoknál a termékeknél, amelyeket extrém árzuhanással kínálnak. Miközben az árkedvezmények célja a vásárlás ösztönzése lenne, bizonyos szint felett pontosan az ellenkező hatást váltják ki: bizalomcsökkenést, értékvesztést, gyanakvást. Ez a „leértékelés paradoxona”: amikor az árengedmény elbizonytalanít, nem...

„Túl sok reklám van? Nem, csak rosszul vannak csinálva.” Egy 17 éves TikTok-felhasználó megjegyzése ez, aki nem zárja ki a hirdetéseket az életéből – de csak akkor engedi be őket, ha azok valóban kapcsolódnak hozzá. Ez a mondat jól összefoglalja, hogyan viszonyul a Z generáció a marketingkommunikációhoz: nem elutasító, de kegyetlenül szelektív. Elfogadja a reklámot,...

A legnagyobb félreértés a marketinganalitikában nem az, hogy rossz adatokat használunk – hanem az, hogy túl biztosak vagyunk az eredményeinkben. A klasszikus attribúciós modellek olyan világot feltételeznek, amelyben a kampányok hatása pontosan mérhető, a csatornák közötti hozzájárulás igazságosan szétosztható, és az események láncolata determinisztikusan rekonstruálható. Csakhogy a valóság ennél sokkal összetettebb: a fogyasztók nem lineárisan...