Az írott kommunikáció története során az emberek mindig igyekeztek pótolni a hangok, gesztusok és arckifejezések hiányát. Már az ókorban is volt példa arra, hogy szimbólumokkal és rajzokkal díszítették az üzeneteket, hogy azok több rétegben hordozzanak jelentést. A digitális korszakba lépve ez a vágy felerősödött: a chatprogramok és SMS-ek rövidsége miatt a szövegek gyakran félreértésekhez vezettek,...

Amikor a marketinget mint tudományágat vizsgáljuk, könnyű elfelejteni, hogy a reklámszakma gyökerei a racionalitáshoz kötődtek: a vállalatok termékek paramétereire, árára és hasznosságára helyezték a hangsúlyt. A múlt század közepén még az volt a megszokott, hogy a plakátokon és újságokban megjelent hirdetések egyszerűen felsorolták, mi teszi jobbá az adott terméket a versenytársaknál. Ebből a szemléletből nőtte...

A 21. század marketingvilága sokkal több, mint a termékek tulajdonságainak felsorolása vagy a kedvező ár kiemelése. Egyre inkább szembetűnik, hogy a vásárlói döntések mögött sokkal mélyebb folyamatok húzódnak meg: az emlékek, az egyéni és közösségi identitás, valamint az érzelmek olyan hálót szőnek a fogyasztók tudatában, amely meghatározza, mely márkákkal tudnak azonosulni és melyeket választanak örömmel...

A modern vállalkozások számára a marketingpszichológia nem egy ezoterikus tudományág, hanem egy nélkülözhetetlen eszköztár. Már az 1950‑es években megjelent Vance Packard „Hidden Persuaders” című könyve rávilágított arra, hogy a reklámkampányok sikerének kulcsa a fogyasztói tudat mélyebb rétegeiben keresendő. A fogyasztók döntéseit nem csupán a racionalitás irányítja; a szükségletek, vágyak, érzelmek és kulturális környezet mind olyan...

LinkedInen szakmai, komoly és stratégiai gondolkodású. Instagramon esztétikus, érzékeny, személyes. TikTokon kreatív, játékos, sőt: néha szándékosan esendő. Ugyanaz a személy – három különböző karakter. És ez ma már nem megosztottság, hanem norma. A digitális térben az identitás nem egységes: platformonként újraírt narratíva. Az online énkép fragmentálódott, és ezzel együtt új kihívás elé állította a márkákat...

„Tudtad, hogy a legtöbben rosszul használják ezt az új AI-eszközt?” – ez a mondat nem csupán egy figyelemfelkeltő cím. Egyre inkább marketingstratégia, sőt, pszichológiai befolyásolás eszköze. A mesterséges intelligencia térhódításával a tartalom nemcsak gyorsabban, hanem rejtettebben manipulálja a figyelmet és az érzelmi válaszokat. A jelenség mögött két egymást erősítő mechanizmus áll: a „digitális placebo” és...

„Ez nem csak egy telefon. Ez egy új világ.” „Nem smink – ez önkifejezés.” „Autó, ami jobbá teszi az életed.” Az efféle reklámüzenetek mindenhol körbevesznek bennünket. Tudjuk, hogy túlzóak. Néha még nevetünk is rajtuk. És mégis: működnek. Sőt, a legnagyobb márkák – Apple, Tesla, Lush – pontosan ezekkel a „szépített igazságokkal” építik fel azt a...

„Ezt tényleg most adják 6.990-ért? Akkor valami nem stimmel vele.” Egy tipikus fogyasztói mondat, amely egyre gyakrabban hangzik el azoknál a termékeknél, amelyeket extrém árzuhanással kínálnak. Miközben az árkedvezmények célja a vásárlás ösztönzése lenne, bizonyos szint felett pontosan az ellenkező hatást váltják ki: bizalomcsökkenést, értékvesztést, gyanakvást. Ez a „leértékelés paradoxona”: amikor az árengedmény elbizonytalanít, nem...

„Túl sok reklám van? Nem, csak rosszul vannak csinálva.” Egy 17 éves TikTok-felhasználó megjegyzése ez, aki nem zárja ki a hirdetéseket az életéből – de csak akkor engedi be őket, ha azok valóban kapcsolódnak hozzá. Ez a mondat jól összefoglalja, hogyan viszonyul a Z generáció a marketingkommunikációhoz: nem elutasító, de kegyetlenül szelektív. Elfogadja a reklámot,...

A legnagyobb félreértés a marketinganalitikában nem az, hogy rossz adatokat használunk – hanem az, hogy túl biztosak vagyunk az eredményeinkben. A klasszikus attribúciós modellek olyan világot feltételeznek, amelyben a kampányok hatása pontosan mérhető, a csatornák közötti hozzájárulás igazságosan szétosztható, és az események láncolata determinisztikusan rekonstruálható. Csakhogy a valóság ennél sokkal összetettebb: a fogyasztók nem lineárisan...