A legnagyobb félreértés a marketinganalitikában nem az, hogy rossz adatokat használunk, hanem az, hogy túl biztosak vagyunk az eredményeinkben. A klasszikus attribúciós modellek – utolsó kattintás, első kattintás, lineáris, időalapú – olyan világot tételeznek fel, ahol az események láncolata visszafejthető, a csatornák hozzájárulása szétosztható, a hatások egymástól elkülöníthetők. A valóság ezzel szemben dinamikus, zajos és...

A legtöbb marketingvezető olyan rendszerként tekint a kampányaira, ahol az input a költés, a kimenet a konverzió, a kettő között pedig optimalizálható, jól dokumentált lépések sorakoznak. Ezzel a képpel egy gond van: azt sugallja, hogy a piac minden döntése az utolsó kattintásnál dől el. A valóság ennél összetettebb. A marketing nem csupán tranzakciókat hoz létre,...

A vállalati beszámolók a legtöbbször az utolsó kattintásról szólnak, miközben az ügyfélfejben a döntés sokszor korábban, egy látszólag mellékes érintésnél dől el. A gyorsan kialakuló első benyomás – és ennek későbbi tartóssága – nem csak szociálpszichológiai érdekesség, hanem üzleti realitás: befolyásolja, hogy egy márka hogyan „ragad meg” a memóriában, milyen gyakran hívódik elő adott helyzetekben,...

A marketingpszichológia mára nem „kiegészítő ismeret”, hanem a versenyképes működés alapja. A digitális térben a döntések többsége nem teljesen racionális elemzésből születik, hanem rövid mentális műveletekből, megszokásokból és társas jelzésekből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a márkák nemcsak információt közölnek, hanem döntési környezeteket terveznek: kontextusokat, időzítéseket és jelzéseket, amelyek növelik a célviselkedés valószínűségét. A...

A félelem működik. A 20. század közepének ikonikus reklámjai – köztük a férfiasságot sugárzó cigarettakampányok – nem csupán státuszt ígértek, hanem egy mélyebb húrt is megpendítettek: a társas kirekesztéstől, a gyengeség képzetétől és a lemaradástól való szorongást. A modern reklámipar ezt a felismerést finomította tovább: ma már a félelemalapú üzenetek nem pusztán ijesztgetnek, hanem döntési...

1945 júliusában, amikor a háború utáni Amerika épp a normalitás új formáját kereste, egy kereskedelmi lánc kísérlete alapvető felismerést hozott a vásárlói viselkedésről: a kasszasor végén elhelyezett apró, olcsó termékek – rágógumi, édesség, dohányáru – kiugró forgalmat generáltak. Nem listás tételek voltak, nem átgondolt döntések, hanem hirtelen, érzelmi késztetésre születő választások. Ezt nevezzük impulzusvásárlásnak. A...

Kevés dolgot értünk félre annyira a marketingben, mint a pszichológia szerepét. Sokan még mindig „trükknek” látják: olyan eszköztárnak, amellyel rá lehet beszélni az embereket valamire, amit nem akarnak. Ezzel szemben a marketingpszichológia az emberi működés megértése: hogyan keletkezik a figyelem, miként csökken a bizonytalanság, miből épül a bizalom, és mi rendez el kételyt egy kattintás...

A marketing és a pszichológia találkozása ma már nem “extra”, hanem alapkövetelmény: aki megérti, hogyan és miért döntenek az emberek, az képes tartós előnyt építeni – legyen szó kkv-ról, nagyvállalatról, e-kereskedelemről vagy szolgáltatásról. A következő válogatásban kifejezetten gyakorlati szemlélettel közelítek a témához: nem egyszerű “könyvlista”, hanem tematikus, döntéshozatalt segítő útmutató. Az egyes művek egymásra épülnek:...

A marketingpszichológiai árazás olyan stratégiai eszköztár, amely a fogyasztók viselkedésének és észlelésének gyengeségeire, rutinjaira épít. Ilyen árképzési trükkök alkalmazásával a vállalatok anélkül növelhetik értékesítéseiket, hogy ténylegesen nagy árengedményeket adnának – inkább a vevők észlelését formálják. Az alábbiakban bemutatjuk a legismertebb pszichológiai ártechnikai fogásokat (mint a varázsárak, horgonyzás, csali hatás, kontraszthatás, szűkösség/sürgősség), ismertetve működési mechanizmusukat és...

„Az érzelmek háromfokozatú rakétája – félelem, vágy, megkönnyebbülés – nagyobb lökést ad a vásárlónak, mint bármely árcédula.” (Dajka Gábor) A Tripla F modell üzleti nyelvre lefordítva annyit jelent: a döntés pillanatában nem a specifikáció, hanem az idegrendszer viszi be a találatot. Ha először finoman tudatosítod a kockázatot, utána kézzelfogható ígéretet adsz, végül pedig azonnali fellélegzést kínálsz,...