A marketingpszichológus – aki a viselkedéstudomány kísérleti eredményeit teszi a kampánytervezés és termékfejlesztés szolgálatába – az elmúlt években a magyar kkv‑k és nagyvállalatok egyik legkeresettebb külső vagy belsős szereplőjévé vált. A figyelem‑gazdaság inflációja, a dark‑pattern szabályozások szigorodása és az AI‑vezérelt perszonalizáció robbanásszerű térhódítása olyan feladatokat akaszt a nyakába, amelyek túlmutatnak a klasszikus marketinges kompetenciahatárokon, de nem azonosak...

A fogyasztó nem táblázatot, hanem benyomást vesz” – jegyezte fel Ogilvy hatvan éve, és állítása ma, az algoritmusok korában még igazabb: a döntések túlnyomó része egy villanásban születik, nem excel‑soron. Ezért válik a marketingpszichológus – aki a kognitív tudományt a kampánymérnök útmutatójává emeli – stratégiai szereplővé minden olyan cégben, amely nem részesül monopóliumvédelemben. A piaci környezet 2025‑re...

Nem az a kérdés, hogy hat‑e a pszichológia, hanem az, hol tör felszínre a hatása: a vásárló kosarában vagy a vezetői döntőasztalon. A hazai vállalkozások többsége ma már nem csak a mérlegfőösszeg és a piaci részesedés alapján tervezi stratégiáját, hanem felismeri, hogy a humán tényező ugyanúgy versenyelőny, mint a tőke vagy a technológia. Amikor azonban...

Az elmúlt évtizedben a hazai vállalkozói ökoszisztéma bővülésével párhuzamosan érezhetően nőtt a viselkedéstudományi és fejlesztői szolgáltatások iránti igény: a tulajdonosok és felsővezetők felismerik, hogy a pénzügyi mutatók mellett a humán változók (vezetői önreflexió, csapatműködés, motivációs környezet) legalább akkora súllyal bírnak a fenntartható növekedésben, mint a marketing vagy a termékfejlesztés. A döntési helyzet azonban gyakran dilemmába...

A piaci verseny gyorsulásával egyre több cégvezető áll szemben a kérdéssel: ha a szervezet növekedését és a vásárlói viselkedést is mélyebben akarja érteni, vajon üzleti pszichológust (business psychologist) vagy inkább marketingpszichológust hívjon segítségül? Első látásra a két címke hasonló – mindkettő mögött viselkedéstudomány húzódik –, ám a fókusz, a módszertan és a megtérülés pont ott...

A mai magyar piacon kevés vállalati szerepkör követel egyszerre gazdasági éleslátást, adatvezérelt gondolkodást és kifinomult emberismeretet, mint a marketingpszichológusé. A toborzási statisztikák azonban azt mutatják, hogy a legjobban teljesítő jelöltek nem friss pszichológus‑diplomával lépnek be, hanem tapasztalt marketingmenedzserek, akik már végigcsináltak kampánytervezést, büdzsémenedzsmentet, és testközelből látták, hogyan hullhat szét egy drága kreatív ötlet, ha nem illeszkedik...

A kétezres évek végén a hazai kkv‑k többsége még grafikai újítással, médiavásárlással vagy árakcióval próbálta fenntartani a figyelmet; mára azonban a kereső‑ és közösségi algoritmusok villámgyorsan felhangolták a versenyt, és a fogyasztói döntések több mint kilencven százaléka tudattalan pályán, néhány másodperc alatt dől el (Kahneman, 2011). A negatív élmények mélyebb nyomot hagynak, mint a pozitívak, ezért...

Amikor David Ogilvy az ötvenes években azt mondta, hogy „a fogyasztó nem hülye, a feleséged az”, valójában arra célzott, hogy a reklám hatásmechanizmusai lélektani törvényekre épülnek, nem grafikai trükkökre. A digitális korszak azóta nemhogy bonyolultabbá, hanem kegyetlenül átláthatóvá tette a viselkedési gazdaságtant: a felhasználói kattintások, szemmozgások és útvonalak másodpercenként íródnak az analitikai logokba. A marketingpszichológus...

Amikor a telefonunk felvillan, a külső szemlélő alig észrevehető izomrándulást lát; valójában azonban ‑ a szem‑kéz‑képernyő háromszögében ‑ egy komplett vásárlói út sűrűsödik tizedmásodpercekbe. A mikromomentum kifejezést a Google kutatócsoportja vezette be 2015‑ben, de igazi, minden iparágat érintő üzleti jelentőségét csak a 5G‑hálózat, a hangasszisztensek és a hiperperszonalizált keresési felületek tömegesedése után nyerte el. A...

A hellenisztikus kereskedővárosok pénzváltói állítólag úgy választották ki a tisztességes partnereket, hogy a tárgyalóteremben végigpillantottak a küldöttség cipőin: ha a bőrtok legalább kétszer volt javítva, a tulajdonost szorgalmasnak és takarékosnak tartották, s így kreditképesnek minősítették. Ez a villanásnyi értékítélet tökéletes példája annak, amit ma heurisztikus gondolkodásnak nevezünk: gyors, szabályszerű „szellemi rövidítés”, amely a részletes elemzést...