A marketing szakma sokáig természetesnek vette, hogy a meggyőzés alapvetően hasznos: egy jobb ajánlatot, egy érthetőbb üzenetet, egy logikusabb folyamatot adunk a piacnak, és ezzel segítünk dönteni. A digitális környezet viszont az elmúlt évtizedben olyan sebességet és nyomást rakott a cégekre, ami könnyen eltolja a fókuszt. Minden mérhető lett, minden optimalizálható lett, és a csapatok...

Amikor Petty és Cacioppo rendszerezte az ELM-et, a meggyőzés vizsgálata többnyire kontrollált környezetben zajlott: egy üzenet, egy helyzet, egy fókusz. A mai fogyasztó ezzel szemben egyszerre kap értesítést, görget, háttérben megy egy videó, közben válaszol egy üzenetre, és még vásárlási döntést is hoz. Ilyenkor a meggyőzés nem „egy üzenet egy döntés”, hanem egymásra rétegződő mikro-pillanatok...

Robert B. Cialdini „Influence” című könyve azért lett marketingklasszikus, mert egyszerű nyelven ír le nagyon is valós emberi mintázatokat. A kölcsönösség, a szűkösség, a tekintély, a következetesség, a tetszés és a társas bizonyíték nem „trükk”, hanem rövidítések: az agy így spórol energiát döntés közben. A gond 2025-ben nem az, hogy ezek eltűntek volna. A gond...

A legtöbb digitális terméktervező hajlamos a „nagy képet” ünnepelni: új funkció, merész vizuál, bombasztikus kampány. Csakhogy a felhasználó útja nem óriásplakát‑méretű léptekkel halad, hanem mikro‑momentumok sorozatával: néhány századmásodperces pillanatok, amikor a figyelme fókuszt vált, az értékítélete formálódik, vagy a cselekvési szándék egyszerűen elpárolog. A Google‑kutatások szerint egy átlagos mobil‑journey 150‑200 ilyen parányi döntési pillanatot tartalmaz...

A marketingesek évtizedek óta abban a nyelvi csapdában vergődnek, hogy az emberek „termékeket vásárolnak igényeik kielégítésére”. A mondat logikusnak tűnik, de gondoljunk csak bele, hány igényünk történik egyszerre, és milyen gyorsan váltanak prioritást! A valóság az, hogy a fogyasztó nem igényeket emel listára, majd pipálgat, hanem konkrét helyzetekben feladatokat akar megoldani. A példa klasszikus: senki...

Amikor egy ügyfélélmény‑workshopon szóba kerül a “customer journey map”, a legtöbben felidézik a színes post‑itekkel kirakott falat, ahol a touchpointok lineáris sorrendben sorakoznak. A valóságban azonban a fogyasztó nem logikai létra szerint lépked; belül hullámvasúton utazik, ahol a döntéseket a pillanatnyi érzelmi gradiens mozgatja. Egy 2024‑es fMRI‑tanulmány szerint a ventrális striátum aktivitása – amely az...

A legtöbb üzleti prezentációban a fogyasztó vágyait egyetlen vektorként ábrázoljuk, mintha az ember mindössze egy előre mutató, lineáris „akarom” tengelyen mozogna. A valóság azonban kettős gravitációval dolgozik. Az egyik pólus a hiány‑motiváció (deficiency drive): az a belső feszültség, amelyet valaminek a hiánya, vesztesége, elmaradása kelt. A másik pólus a többlet‑motiváció (growth or surplus drive): a...

Bevezetés – a pontvadászattól a pszichológiai ökoszisztémáig: miért váltak a jutalmazási rendszerek a 21. századi marketing gerincoszlopává? A vállalati boardroomban ma már nem kérdés, kell‑e jutalmazási rendszer, hanem az, hogy mikor omlik ránk, ha rosszul tervezzük. A mindennapi digitális érintkezés idegrendszere ugyanis jutalomalapú: a közösségi platformok like‑ikonja, a streaming‑szolgáltató látens „binge achievementje” és a fintech‑app mikrorebbentése egyaránt...

Egy üzleti konferencián gyakran elhangzik a félmondat: „Maslow szerint előbb a fiziológiai szükségleteket kell kielégítenünk.” A mondat több sebből vérzik, de a legnagyobb hibája, hogy félreérti a modern fogyasztót. A digitális korban az emberek túlnyomó része nem éhes kenyérre, hanem élmény‑fehérjére és identitás‑szénhidrátra. A Maslow‑piramis, bármennyire ikonikus, önmagában nem magyarázza, miért fizet valaki háromszoros árat...

A digitális marketing csaknem két évtizeden át az ujjlenyomatok korát élte: kattintások, megtekintések, hőtérképek. Ám 2020 után felgyorsult egy csendben érlelődő forradalom: a kamerák, mikrofonok, hordható szenzorok és gépi látásalgoritmusok immár nem csupán viselkedést, hanem érzelmi örvényeket is rögzítenek. A jelenség neve Emotion Analytics, és definíciója szerint a testi (fiziológiai) és viselkedési (non‑verbális) jelekből valós...