Online Marketing és Pszichológia

Referenciaár és észlelés

Referenciaár és észlelés

Amikor a fogyasztó belép egy webshopba, fejében már ott lapul egy láthatatlan árszűrő, amelyhez viszonyítja az elsőként látott számokat: ez a referenciaár. Vannak belső referenciák – korábbi vásárlási emlékek, hallott pletykák, márka‑imázs –, és külső referenciák, amelyeket a piac prezentál, például a versenytársak listaára vagy egy múlt heti leárazás. A viselkedésökonómia kimutatta, hogy az első...
Elolvasom
Heurisztikák: gyors vs. lassú gondolkodás

Heurisztikák: gyors vs. lassú gondolkodás

Képzeld el, hogy a kollégád egy tárgyaláson váratlanul feldob egy limitált idejű kedvezményt, és te azonnal rábólintasz, noha a cash‑flow modellen látszik: a diszkont alig térül meg. A döntés nem (csak) logikai hiba volt, hanem annak a pszichológiai iker‑rendszernek a tünete, amelyet Daniel Kahneman Gyors és lassú gondolkodás című klasszikusa óta (Kahneman 2011) System 1‑nek és System 2‑nek nevezünk....
Elolvasom
Kiválasztási torzítás a social proof‑on túl

Kiválasztási torzítás a social proof‑on túl

Amióta a közösségi média üzenőfalain a „mások is így döntöttek” jelzés egyetlen kattintással aggregálja a lájkok, csillagok és megosztások statisztikáját, a vállalati marketing mintha fellélegezett volna: elég a pozitív visszajelzések önfelfújó körét működésben tartani, s az értékesítés magától gyorsul. Csakhogy a kiválasztási torzítás – a mintavétel és mintamegjelenítés rejtett torzulása – sokkal régebbi, sokkal mélyebb...
Elolvasom
Horgonyzás, megerősítési és hiúsági torzítás

Horgonyzás, megerősítési és hiúsági torzítás

Van az a pillanat, amikor egy tárgyalóteremben vagy webshop‑kosár felett lebegve minden racionalitásunk ellenére érezzük, hogy az első hallott szám, az első megerősítő vélemény vagy saját fontosságérzetünk láthatatlan kézzel mozdítja az ujjunkat a „Megrendelem” gombra. A döntéshozatal pszichológiája régóta tudja, hogy az ember nem tabula rasa: három különösen makacs kognitív torzítás – a horgonyzás, a...
Elolvasom
Narratív transzportáció és storytelling hatás

Narratív transzportáció és storytelling hatás

A narratív transzportáció és a storytelling hatás már a kétezres évek elején úgy jelent meg a szakirodalomban, mint mérhető meggyőzési mechanizmus: amikor a befogadó elmerül egy történetben, kevesebb energiát fordít a hibakeresésre, és nyitottabbá válik a történettel összhangban álló következtetésekre. Ez marketinges szempontból nem irodalmi finomság, hanem nagyon is gyakorlati kérdés. A mai digitális közegben...
Elolvasom
Elaboration Likelihood Model (ELM) a digitális térben

Elaboration Likelihood Model (ELM) a digitális térben

Amikor a böngésződ reggel először villantja fel a hírmoratóriumot bomlasztó „olvasási listát”, valójában már működésbe lépett az a pszichológiai architektúra, amelyet Petty és Cacioppo a nyolcvanas években „Elaboration Likelihood Model” (ELM) néven emelt be a döntéslélektan nagyképes albumába. A tartalomdömping – push‑értesítések, hírfolyam‑szponzorok, videós felugrók – egyszerre kínálja a részletes feldolgozás ígéretét és annak lehetetlenségét,...
Elolvasom
A meggyőzés neuroalgoritmusai: Cialdini hét alapelve 2025‑ben

A meggyőzés neuroalgoritmusai: Cialdini hét alapelve 2025‑ben

„Kattints ide, mielőtt elfogy!” – a push‑értesítés magabiztosan pulzál a zsebedben, miközben egy mesterséges intelligencia alapú prediktív motor valahol elemzi a böngészési előzményeidet, a szívritmusodat és azt, hogy a hétfő reggeli kávé előtt mennyire vagy fogékony a kockázatkerülés helyett a kíváncsiságra. A „varázslat” kulisszái mögött Robert B. Cialdini klasszikus elmélete rezdül: reciprocitás, elköteleződés, társas bizonyíték, tekintély, kedvelhetőség, hiány,...
Elolvasom
Dopamin‑hurok, jutalom és lojalitásprogramok

Dopamin‑hurok, jutalom és lojalitásprogramok

Aki ma reggel rápillantott a telefonjára, megtapasztalta a modern jutalmazási ökoszisztéma elemi erejét: a kijelzőn felvillanó piros értesítőpont egyetlen nanomásodperc alatt beindította a ventrális striátum tűzijátékát, a dopamin átbukott a szinapszisok között, és az agy jutalmazó hálózata halk, de határozott suttogással kérte a folytatást. A „még egy görgetés” nem gyengeség, hanem biológiai logika: a dopamin...
Elolvasom
Maslow aktualizálva: belső vs. külső ösztönzők

Maslow aktualizálva: belső vs. külső ösztönzők

Ha Abraham Maslow 1943‑ban felrajzolt piramisa ma megszólalna, valószínűleg letörölne néhány réteget, hozzátoldana egy oldaljáratot, majd neonfénnyel villogtatná a kérdést: „Ki vagy mi hajt téged valójában?” Az elmúlt nyolcvan év technológiai, társadalmi és munkaerő‑piaci átrendeződése nem cáfolta a szükség–kielégítés logikáját, ám radikálisan átrajzolta a belső (intrinsic) és külső (extrinsic) ösztönzők súlyát a döntéshozatalban. A digitális...
Elolvasom
A pozitív‑negatív affektus szerepe döntésekben

A pozitív‑negatív affektus szerepe döntésekben

Üzletileg egyetlen pillanat számít: amikor a fogyasztó a kosár gomb fölött lebegtetett mutatóujja alatt egyszerre pulzál a pozitív izgalom és a negatív óvatosság, s az affektusok végül eldöntik, lesz‑e tranzakció. A marketingpszichológiában régóta közhely, hogy az „érzelmek befolyásolják a vásárlást”, ám az elmúlt évtized kutatásai precízebb képletet rajzoltak: nem az érzelmek intenzitása, hanem az affektív...
Elolvasom
1 5 6 7 8 9 14

Friss cikkek

Régebbi cikkek

Legjobb marketingpszichológiai könyvek listája

Legjobb marketingpszichológiai könyvek listája

A marketing és a pszichológia találkozása ma már nem „extra tudás”, hanem versenyképességi alap. Nem azért, mert a vállalkozónak manipulálnia kellene, hanem azért, mert az emberek döntései – különösen a hétköznapi vásárlások – ritkán olyanok, mint egy tankönyvi, higgadt, minden információt mérlegelő optimalizálás. Sokkal inkább egyszerűsítések, rutinok, figyelmi szűrők és érzelmi jelzések együttese. Ha ezt...
Tovább
Marketingpszichológia: árazási technikák

Marketingpszichológia: árazási technikák

Az árazásról sokan úgy beszélnek, mintha egy könyvelési döntés lenne: önköltség + árrés, és kész. A valóságban az ár egyszerre pénzügyi döntés, marketingüzenet, pozicionálás és bizalmi kérdés. Nem csak arról szól, hogy mennyit kérsz, hanem arról is, hogy mit érez a vevő, amikor meglátja az összeget. És itt jön be a marketingpszichológiai árazás lényege: a...
Tovább
Félelem, vágy, megkönnyebbülés

Félelem, vágy, megkönnyebbülés

Az árcédula hangos, de ritkán dönt. A legtöbb vásárlási helyzetben az ár inkább igazolás, mint ok: kapaszkodó egy már megszületőben lévő elhatározáshoz. Amit sokan “racionális mérlegelésnek” neveznek, az a valóságban gyakran egy utólagos magyarázatgyártás. A döntés pillanatában nem a specifikáció győz, hanem az a belső állapot, amelyben a vásárló úgy érzi: most érdemes lépni, és...
Tovább
Téged hol csap be legkönnyebben a saját kognitív torzításod?

Téged hol csap be legkönnyebben a saját kognitív torzításod?

A marketingpszichológia körül még mindig sok a félreértés. Sokan „manipulációnak” tartják, miközben a lényege a döntéshozatal megértése: mit tesz az agyunk a zajból információt, az információból értelmezést, az értelmezésből pedig cselekvést. E cikk kiindulópontja egyszerű: a piac nem sterilen racionális, hanem heurisztikákra épülő döntési rövidítésekkel működik. Ha ezt felismerjük, a marketing nem „rábeszélés”, hanem az...
Tovább
Bevezetés a default‑torzításba

Bevezetés a default‑torzításba

A digitális piac nagy része nem a hangos funkciókon, hanem a csendes alapbeállításokon dől el. A „default‑torzítás” (alapbeállítási elfogultság) abból a kognitív rövidítésből táplálkozik, hogy amit előre beállítanak, azt az agyunk implicit ajánlásként értelmezi. Ennek történeti oka van (a stabil környezetben a jelenlegi állapot rendszerint biztonságos), de a modern felületek ezt a biztonság‑illúziót mesterségesen is...
Tovább

Elérhetőségem

© Copyright 2025