Online Marketing és Pszichológia

Fókuszcsoport 1.0–5.0 – nappalis beszélgetésből kognitív szkenner

Fókuszcsoport 1.0–5.0 – nappalis beszélgetésből kognitív szkenner

A marketingkutatás hajnala óta tudjuk, hogy a kérdőív csak annyit árul el, amennyit a kitöltő verbálisan artikulálni képes; a vásárlói motiváció azonban gyakran a tudatos önreflexión túl rejtőzik. Az 1940‑es években Paul Lazarsfeld még háziasszonyok kávé melletti eszmecseréjét figyelte – ez volt az első dokumentált „fókuszcsoport” –, ma pedig már többkamerás, biometrikus szenzorokkal felszerelt UX‑laborokban rögzítjük...
Elolvasom
Marketingpszichológia: Árazási technikák

Marketingpszichológia: Árazási technikák

A modern üzleti körforgásban az ár nem csupán matematikai művelet, hanem stratégiai kijelentés arról, kinek szól a termék, mekkora kockázatot vállal a vásárló és milyen jövőbeli élményt várhat a tranzakció után. A 19. század végén a vasúti tarifák még egyszerű kilométer‑szorzók voltak; ma egy repülőjegy ára ugyanazon a napon, ugyanarra a gépre a felhasználói profil,...
Elolvasom
Miért érdemes pénz helyett figyelemmel számolni?

Miért érdemes pénz helyett figyelemmel számolni?

Egy átlagos magyar felnőtt naponta közel 34 000 vizuális és akusztikus hirdetési ingerrel találkozik (Desimone & Duncan, 2023). A klasszikus közgazdaságtan még mindig forintban méri a reklámhatékonyságot, miközben a valós tranzakció a felhasználó idegrendszerében zajlik: azzal a szűk sávszélességgel fizet, amelyet percekre a márkára irányít. A neurológiai kutatások immár centiméter‑pontossággal feltérképezték, hol folyik ez az „átutalás”: a vizuális kéreg korai szakasza határozza...
Elolvasom
A figyelem láthatatlan szűrőrendszere

A figyelem láthatatlan szűrőrendszere

Amikor reggel felvillantja magát a telefonod, az idegrendszered kevesebb mint fél másodperc alatt eldönti, melyik értesítést engedi tudati szintre, és melyiket „némítja” már a retina előtti pillanatban. Ez a villámgyors szelekció nem szeszély, hanem evolúciós optimalizáció: a szenzoros kapacitásunk szűk áteresztőképességű csatorna, amelynek átlagos leterheltsége naponta már húszezer vizuális inger körül mozog. A modern marketing...
Elolvasom
Miért nem ugyanazt jelenti ugyanaz az ár?

Miért nem ugyanazt jelenti ugyanaz az ár?

Kevés olyan döntés létezik a modern gazdaságban, amely gyorsabban megragadná a fogyasztó figyelmét, mint az ár. Mégis hajlamosak vagyunk egyetlen homogén kategóriaként kezelni: ha X termék Y forintba kerül, akkor vagy drága, vagy olcsó – gondoljuk. A valóság ennél sokkal összetettebb. A digitális vásárlói út első nyolc másodpercében a felhasználó legalább tíz mikrodöntést hoz: átfutja a márka...
Elolvasom
Árképzési paradoxon

Árképzési paradoxon

Ha ma reggel beléptél egy e‑kereskedelmi felületre, az első 8–10 másodpercben – a neuromarketing‑szenzorok mérése szerint – legalább tizenkét mikrodöntést hoztál: átfutottad a layoutot, kitapintottad a márka státuszát, majd villámgyorsan beáraztad, mennyit „ér meg” számodra a látott termék. E rapid értékelést a pszichológia a szituatív referenciakeret fogalmával magyarázza: a helyzet (design, szövegtónus, színséma) láthatatlan módon...
Elolvasom
A mentális könyvelés marketingpszichológiája

A mentális könyvelés marketingpszichológiája

A modern e‑kereskedelemben a fogyasztó már nem hagyományos pénztárcával lép a virtuális áruházba, hanem egy mentális főkönyvvel, amelyben párhuzamosan futnak a kiadási „alszámlák”: napi szükséglet, élmény‑jutalom, befektetés a jövőbe. Richard Thaler úttörő munkája óta tudjuk, hogy ez a látszólag irracionális tagolás valójában a költségkontroll evolúciós eszköze, amely elválasztja a „fájdalmas” és a „megengedett” költést (Thaler 1985). A webáruházra...
Elolvasom
Referenciaár és észlelés

Referenciaár és észlelés

Amikor a fogyasztó belép egy webshopba, fejében már ott lapul egy láthatatlan árszűrő, amelyhez viszonyítja az elsőként látott számokat: ez a referenciaár. Vannak belső referenciák – korábbi vásárlási emlékek, hallott pletykák, márka‑imázs –, és külső referenciák, amelyeket a piac prezentál, például a versenytársak listaára vagy egy múlt heti leárazás. A viselkedésökonómia kimutatta, hogy az első...
Elolvasom
Heurisztikák: gyors vs. lassú gondolkodás

Heurisztikák: gyors vs. lassú gondolkodás

Képzeld el, hogy a kollégád egy tárgyaláson váratlanul feldob egy limitált idejű kedvezményt, és te azonnal rábólintasz, noha a cash‑flow modellen látszik: a diszkont alig térül meg. A döntés nem (csak) logikai hiba volt, hanem annak a pszichológiai iker‑rendszernek a tünete, amelyet Daniel Kahneman Gyors és lassú gondolkodás című klasszikusa óta (Kahneman 2011) System 1‑nek és System 2‑nek nevezünk....
Elolvasom
Kiválasztási torzítás a social proof‑on túl

Kiválasztási torzítás a social proof‑on túl

Amióta a közösségi média üzenőfalain a „mások is így döntöttek” jelzés egyetlen kattintással aggregálja a lájkok, csillagok és megosztások statisztikáját, a vállalati marketing mintha fellélegezett volna: elég a pozitív visszajelzések önfelfújó körét működésben tartani, s az értékesítés magától gyorsul. Csakhogy a kiválasztási torzítás – a mintavétel és mintamegjelenítés rejtett torzulása – sokkal régebbi, sokkal mélyebb...
Elolvasom
1 4 5 6 7 8 14

Friss cikkek

Régebbi cikkek

Téged hol csap be legkönnyebben a saját kognitív torzításod?

Téged hol csap be legkönnyebben a saját kognitív torzításod?

A marketingpszichológia körül még mindig sok a félreértés. Sokan „manipulációnak” tartják, miközben a lényege a döntéshozatal megértése: mit tesz az agyunk a zajból információt, az információból értelmezést, az értelmezésből pedig cselekvést. E cikk kiindulópontja egyszerű: a piac nem sterilen racionális, hanem heurisztikákra épülő döntési rövidítésekkel működik. Ha ezt felismerjük, a marketing nem „rábeszélés”, hanem az...
Tovább
Bevezetés a default‑torzításba

Bevezetés a default‑torzításba

A digitális piac nagy része nem a hangos funkciókon, hanem a csendes alapbeállításokon dől el. A „default‑torzítás” (alapbeállítási elfogultság) abból a kognitív rövidítésből táplálkozik, hogy amit előre beállítanak, azt az agyunk implicit ajánlásként értelmezi. Ennek történeti oka van (a stabil környezetben a jelenlegi állapot rendszerint biztonságos), de a modern felületek ezt a biztonság‑illúziót mesterségesen is...
Tovább
Gyors gondolkodás, láthatatlan csapdák: heurisztikák és döntési torzítások a mindennapi üzletben

Gyors gondolkodás, láthatatlan csapdák: heurisztikák és döntési torzítások a mindennapi üzletben

A vállalati és fogyasztói döntéseink jelentős része nem elemző táblázatokban, hanem másodpercek alatt dől el. Ezt a sebességet nem a figyelmetlen gondolkodás adja, hanem a heurisztikák: olyan kognitív „rövidítések”, amelyek energiát spórolnak, miközben elfogadható pontossággal segítenek választani. A heurisztika nem önmagában hiba; az evolúciós környezetben létkérdés volt. A huszonegyedik századi digitális gazdaságban viszont az információ...
Tovább
A dark pattern csapdái

A dark pattern csapdái

A digitális gazdaság korai szakaszában a weboldalak inkább kirakatok voltak: tartalmat mutattak, majd türelmesen várták a kattintást. Azóta a képlet megváltozott. A hirdetési költségek nőttek, a képernyők összezsugorodtak, a vezetők gyorsabb eredményt kérnek. A felület ezért sok helyen nemcsak „tájékoztat”, hanem döntést gyorsít – néha úgy, hogy a felhasználó észre sem veszi, mikor csúszott át...
Tovább
Hogyan viselkedj egy marketingpszichológussal?

Hogyan viselkedj egy marketingpszichológussal?

A marketingpszichológussal való együttműködés nem „extra tanácsadói óra”, hanem termelésbe kötött kutatás: a viselkedéstudomány, a mérés és a kreatív végrehajtás ütközőzónája. Ha jól csinálod, nemcsak egy kampány javul, hanem a szervezet tanulási sebessége is megnő. Ha rosszul, könnyen kapsz drága és puha megállapításokat, amelyek nem épülnek be a működésedbe. E cikk célja, hogy lépésről lépésre,...
Tovább

Elérhetőségem

© Copyright 2025