Latest News

A bizalom gazdaságformáló ereje

A tőzsdék hajnala óta a bizalom a csere üzemanyaga. A londoni értéktőzsde évszázados mottója – „My word is my bond” – világosan jelzi: a kereskedelem alapja nem a szerződés hossza, hanem a szereplők megbízhatósága. 2025-ben ez a felismerés új jelentést kap. A digitális ökoszisztémákban a márka és az ügyfél között ritkán történik személyes találkozás, a...
Read more

A negatív élmények makacs lenyomata

A „rossz erősebb, mint a jó” állítás nem retorikai túlzás, hanem az emberi információfeldolgozás egyik legstabilabb törvényszerűsége. A hétköznapokban ez úgy jelenik meg, hogy egyetlen negatív ügyfél-élmény – egy félrecsúszott csomag, egy ingerült válasz a chaten vagy egy nehezen megtalálható garanciafeltétel – tartósabban rögzül az emlékezetben, mint tíz hibátlan tranzakció. Üzleti nyelvre lefordítva: a fogyasztói...
Read more

Az etikus meggyőzés határai Magyarországon

Az ethosz–logosz–pathosz ókori hármasa ma is érvényes, de a magyar piacon 2025-ben már nem elég a meggyőzés klasszikus logikája. Az online térben a döntések sebessége és a UX-architektúra befolyása miatt az etika, a jog és a marketing gyakorlata ugyanazon konyhapulton találkozik. Ezen a pulton ma két szereplő képezi a megkerülhetetlen keretet: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH)...
Read more

A magyar fogyasztói kultúra 2025‑ben: gazdasági és társadalmi alapok

2025-re a magyar háztartások gazdálkodása új szakaszba lépett. A pandémia és a két számjegyű infláció utáni évek feszültsége alábbhagyott, a Központi Statisztikai Hivatal 2024-re kimutatott 3,7 százalékos átlagos pénzromlása fordulópontot jelölt. Mégsem tért vissza minden a „régi rendbe”: a gyors reakciók és a kényszeredett spórolás helyett a vásárlók óvatosan, de tudatosabban döntenek. Az impulzus-vásárlás aránya...
Read more

Jövőkép: neuro‑etika, kvantum‑UX, poszt‑cookieless személyre‑szabás

Az elmúlt két évtized digitális forradalma minden olyan „végső határt” felülírt, amelyet a szakma korábban adottnak tekintett. A 2010-es évek A/B‑teszt‑aranykorát ma három, egymást erősítő front teszi újraértelmezendővé: a neuro‑etika (mikor és hogyan mérhetünk idegrendszeri hatást), a kvantum‑UX (milyen feladatokra használhatóak a zajos, középméretű kvantumeszközök), valamint a poszt‑cookieless személyre‑szabás (hogyan marad releváns a tartalom és...
Read more

Episzodikus, szemantikus és procedurális lenyomat

A marketingben gyakran mondjuk, hogy a márka „az emberek fejében él”, de ritkábban kérdezzük meg: pontosan melyik mentális rendszerben, hogyan tárolódik, és mivel idézhető fel megbízhatóan. Az idegtudomány elmúlt két évtizedes eredményei szerint – leegyszerűsítés nélkül – legalább három, funkcionálisan elkülönülő emlékezeti pálya dolgozik együtt: az episzodikus (élményalapú), a szemantikus (fogalmi) és a procedurális (készség‑...
Read more

Villámgyors ablak a fogyasztói tudattalanba

Az Implicit Association Test (IAT) az utóbbi két évtized egyik leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módszere lett arra, hogy a márkákhoz, kategóriákhoz vagy tulajdonságokhoz kapcsolódó implicit – vagyis részben tudattalan – asszociációkat megbízhatóan feltárjuk. A módszer ereje abban áll, hogy nem megkérdezi, hanem méri a mentális kapcsolatokat: a résztvevőnek párosítási feladatokat kell villámgyorsan megoldania, miközben a rendszer...
Read more

A mikroszekundumos kontextusváltások új kora

1879 őszén Wilhelm Wundt lipcsei laborjában még a reakcióidőt mérte stopper- és kronoszkóp‑eszközökkel: mennyi idő telik el inger és válasz között. A digitális hirdetési ökoszisztémában ma ugyanezek a tized- és századmásodpercek döntik el, hogy megnyerünk‑e egy aukciót, betölt‑e időben a kreatív, és kap‑e a felhasználó releváns üzenetet, mielőtt a figyelme átvándorol egy új kontextusra. Sokáig...
Read more

Tudatküszöb alatti hatás a hirdetésben

1957-ben James Vicary állítólag egyetlen diával „rántotta fel a függönyt” a marketingpszichológiáról: a mozivásznon rejtve megjelenő „Igyál kólát, egyél pattogatott kukoricát!” üzenetekről azt mondta, hogy két számjegyű forgalomnövekedést okoztak. A történet gyorsan bejárta a sajtót, majd ugyanilyen gyorsan megingott: a dokumentálhatóság hiánya és a kísérlet körüli ellentmondások miatt a szakirodalom ma már lényegében PR-fogásként kezeli....
Read more

TikTok vs. long‑form tartalom

A rövidvideós platformok – élükön a TikTokkal – látványosan kisajátították a napunk üres perceit. Mégis, amikor márkaoldalról nézzük a képletet, valami nem áll össze: a sok kicsi klipből ritkábban lesz mély emlék és tartós elköteleződés, mint egy jól megkomponált, 10–15 perces sztoriból. A saját magyar panelmérésünk (n = 3 200) és több iparági projekt azt mutatja,...
Read more
1 3 4 5 6 7 14

Must Read

Popular Posts

Elérhetőségem

© Copyright 2025