„Az emberi agy olyan, mint a Teflon a jó, és mint a tépőzár a rossz dolgok számára” – írta Baumeister és munkatársai két évtizede, amikor a pszichológiában először rendszerezték a negativitási torzítást (Baumeister et al., 2001). A megállapítás azóta csak megerősödött: legyen szó tőzsdei döntésekről, vásárlói véleményekről vagy egy párkapcsolat lezárásáról, a negatív érzelmi élmények mélyebb memórianyomot hagynak, mint a...

Ha az antik görögök retorikai háromszögét – ethosz, logosz, pathosz – ma a magyar fogyasztói térképre vetítjük, döbbenetes élességgel rajzolódik ki a kérdés: mit jelent ma meggyőzni, és hol kezdődik a manipuláció határmezsgyéje? A filozófiai vita immár nem akadémiai exkurzus, hanem jogi‑piaci frontvonal, hiszen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2024 októberében épp „sötét mintázatok” – előre kipipált opciók – miatt...

Ha a század végén gazdaságtörténészek a magyar háztartások mai naplóját böngészik, alighanem 2025‑öt jelölik majd fordulópontnak. A koronavírus‑járvány és a két számjegyű infláció emléke még élénken él, de a Központi Statisztikai Hivatal 2024‑re rögzített 3,7 százalékos átlagos pénzromlása mérföldkő: a lakosság először lélegezhetett fel három év szűkösség után (KSH 2025). A vásárlói kosár azonban nem pattant vissza...

Az elmúlt húsz év digitalizációs hullámai rendre átütötték azokat a falakat, amelyeket a szakma néhány esztendővel korábban még végső korlátnak hitt. Amikor a 2010‑es évek elején megérkeztek az első, valós idejű A/B‑tesztmotorok, a UX‑szakma úgy érezte, elérte a kísérletezés aranykorát. Ma, 2025‑ben sorra dőlnek meg a saját rekordjaink: a böngésző‑oldali gépi tanulás millió felhasználó viselkedését...

A marketing szótárában közhelyszerű igazság, hogy a márka az emberek fejében „él”. Ritkábban tesszük fel a kérdést, melyik fejbeni szobában tartózkodik, és miként kell berendezni, hogy ne csak egy kampány‑villanás erejéig, hanem évekre maradjon vendég. Az idegtudomány az elmúlt két évtizedben kristálytisztán elkülönítette a memória legalább három, funkcionálisan és anatómiailag is saját pályán futó útvonalát:...

Az Implicit Association Test – eredetileg szociálpszichológiai előítélet‑mérő eszköz – mára a leggyorsabb, laboron kívül is hitelesen replikálható módszer lett a terméktársítások mélyrétegének feltárására. Lényege, hogy két fogalom‑pár (például „Márka A” vs. „Márka B”, illetve „Minőség” vs. „Kockázat”) között váltogatott billentyűnyomás‑időt (D‑score) veszi alapul: ha a felhasználó gyorsabban párosítja a Márka A‑t a „Minőség” fogalommal, akkor a tudattalan szinten pozitívabb az asszociáció. A...

1879 őszén a német fiziológus, Wilhelm Wundt még stopperrel mérte, hány századmásodperc alatt nyomják meg a gombot a reakcióidő‑kísérletek résztvevői. Ma a programmatic ökoszisztémában ugyanennyi idő alatt három aukció, két gépi döntés és legalább egy kreatív‑betöltés zajlik le, miközben a felhasználó mindössze lapoz egyet a böngészőben. Ezt a mikroszekundumos kontextusváltást sokáig puszta technikai bravúrnak hittük; valójában a...

1957‑ben James Vicary egyetlen diával megrengette a marketingvilágot: állítása szerint a mozivászonra rejtett „Igyál kólát, egyél pattogatott kukoricát!” felirat 18 %-kal növelte a büféforgalmat. A laboratóriumi megismételhetőség híján a kísérletet hamar „PR‑legendának” bélyegezték, ám a vita azóta sem csendesedett. A neuromarketing‑kutatások utóbbi öt évében egyre több bizonyíték utal arra, hogy a tudatküszöb alatti (szubliminális) inger – ha elég precízen...

A Tudatos Figyelemkutató Intézet 2024‑es, 3 200 fős panelmérése szerint a magyar felhasználók átlagosan napi 62 percet töltenek rövidvideós felületeken – ebből 49 perc kizárólag a TikTokon –, miközben a hosszú formátumú (5+ perces) tartalmakra mindössze 28 perc jut (Desimone és Duncan 2023). A nyers időadat azonban félrevezető: a szenzoros bevonódás TikTok‑on videónként csak 7‑9 másodpercig marad 80 % fölött, míg egy 12 perces...

A marketingkutatás hajnala óta tudjuk, hogy a kérdőív csak annyit árul el, amennyit a kitöltő verbálisan artikulálni képes; a vásárlói motiváció azonban gyakran a tudatos önreflexión túl rejtőzik. Az 1940‑es években Paul Lazarsfeld még háziasszonyok kávé melletti eszmecseréjét figyelte – ez volt az első dokumentált „fókuszcsoport” –, ma pedig már többkamerás, biometrikus szenzorokkal felszerelt UX‑laborokban rögzítjük...