Online Marketing és Pszichológia

A bizalom gazdaságformáló ereje

A bizalom gazdaságformáló ereje

A tőzsdék hajnala óta a bizalom a csere üzemanyaga. A londoni értéktőzsde évszázados mottója – „My word is my bond” – világosan jelzi: a kereskedelem alapja nem a szerződés hossza, hanem a szereplők megbízhatósága. 2025-ben ez a felismerés új jelentést kap. A digitális ökoszisztémákban a márka és az ügyfél között ritkán történik személyes találkozás, a...
Elolvasom
A negatív élmények makacs lenyomata

A negatív élmények makacs lenyomata

A „rossz erősebb, mint a jó” állítás nem retorikai túlzás, hanem az emberi információfeldolgozás egyik legstabilabb törvényszerűsége. A hétköznapokban ez úgy jelenik meg, hogy egyetlen negatív ügyfél-élmény – egy félrecsúszott csomag, egy ingerült válasz a chaten vagy egy nehezen megtalálható garanciafeltétel – tartósabban rögzül az emlékezetben, mint tíz hibátlan tranzakció. Üzleti nyelvre lefordítva: a fogyasztói...
Elolvasom
Az etikus meggyőzés határai Magyarországon

Az etikus meggyőzés határai Magyarországon

Az ethosz–logosz–pathosz ókori hármasa ma is érvényes, de a magyar piacon 2025-ben már nem elég a meggyőzés klasszikus logikája. Az online térben a döntések sebessége és a UX-architektúra befolyása miatt az etika, a jog és a marketing gyakorlata ugyanazon konyhapulton találkozik. Ezen a pulton ma két szereplő képezi a megkerülhetetlen keretet: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH)...
Elolvasom
A magyar fogyasztói kultúra 2025‑ben: gazdasági és társadalmi alapok

A magyar fogyasztói kultúra 2025‑ben: gazdasági és társadalmi alapok

2025-re a magyar háztartások gazdálkodása új szakaszba lépett. A pandémia és a két számjegyű infláció utáni évek feszültsége alábbhagyott, a Központi Statisztikai Hivatal 2024-re kimutatott 3,7 százalékos átlagos pénzromlása fordulópontot jelölt. Mégsem tért vissza minden a „régi rendbe”: a gyors reakciók és a kényszeredett spórolás helyett a vásárlók óvatosan, de tudatosabban döntenek. Az impulzus-vásárlás aránya...
Elolvasom
Jövőkép: neuro‑etika, kvantum‑UX, poszt‑cookieless személyre‑szabás

Jövőkép: neuro‑etika, kvantum‑UX, poszt‑cookieless személyre‑szabás

Az elmúlt két évtized digitális forradalma minden olyan „végső határt” felülírt, amelyet a szakma korábban adottnak tekintett. A 2010-es évek A/B‑teszt‑aranykorát ma három, egymást erősítő front teszi újraértelmezendővé: a neuro‑etika (mikor és hogyan mérhetünk idegrendszeri hatást), a kvantum‑UX (milyen feladatokra használhatóak a zajos, középméretű kvantumeszközök), valamint a poszt‑cookieless személyre‑szabás (hogyan marad releváns a tartalom és...
Elolvasom
Episzodikus, szemantikus és procedurális lenyomat

Episzodikus, szemantikus és procedurális lenyomat

A marketingben gyakran mondjuk, hogy a márka „az emberek fejében él”, de ritkábban kérdezzük meg: pontosan melyik mentális rendszerben, hogyan tárolódik, és mivel idézhető fel megbízhatóan. Az idegtudomány elmúlt két évtizedes eredményei szerint – leegyszerűsítés nélkül – legalább három, funkcionálisan elkülönülő emlékezeti pálya dolgozik együtt: az episzodikus (élményalapú), a szemantikus (fogalmi) és a procedurális (készség‑...
Elolvasom
Villámgyors ablak a fogyasztói tudattalanba

Villámgyors ablak a fogyasztói tudattalanba

Az Implicit Association Test (IAT) az utóbbi két évtized egyik leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módszere lett arra, hogy a márkákhoz, kategóriákhoz vagy tulajdonságokhoz kapcsolódó implicit – vagyis részben tudattalan – asszociációkat megbízhatóan feltárjuk. A módszer ereje abban áll, hogy nem megkérdezi, hanem méri a mentális kapcsolatokat: a résztvevőnek párosítási feladatokat kell villámgyorsan megoldania, miközben a rendszer...
Elolvasom
A mikroszekundumos kontextusváltások új kora

A mikroszekundumos kontextusváltások új kora

1879 őszén Wilhelm Wundt lipcsei laborjában még a reakcióidőt mérte stopper- és kronoszkóp‑eszközökkel: mennyi idő telik el inger és válasz között. A digitális hirdetési ökoszisztémában ma ugyanezek a tized- és századmásodpercek döntik el, hogy megnyerünk‑e egy aukciót, betölt‑e időben a kreatív, és kap‑e a felhasználó releváns üzenetet, mielőtt a figyelme átvándorol egy új kontextusra. Sokáig...
Elolvasom
Tudatküszöb alatti hatás a hirdetésben

Tudatküszöb alatti hatás a hirdetésben

1957-ben James Vicary állítólag egyetlen diával „rántotta fel a függönyt” a marketingpszichológiáról: a mozivásznon rejtve megjelenő „Igyál kólát, egyél pattogatott kukoricát!” üzenetekről azt mondta, hogy két számjegyű forgalomnövekedést okoztak. A történet gyorsan bejárta a sajtót, majd ugyanilyen gyorsan megingott: a dokumentálhatóság hiánya és a kísérlet körüli ellentmondások miatt a szakirodalom ma már lényegében PR-fogásként kezeli....
Elolvasom
TikTok vs. long‑form tartalom

TikTok vs. long‑form tartalom

A rövidvideós platformok – élükön a TikTokkal – látványosan kisajátították a napunk üres perceit. Mégis, amikor márkaoldalról nézzük a képletet, valami nem áll össze: a sok kicsi klipből ritkábban lesz mély emlék és tartós elköteleződés, mint egy jól megkomponált, 10–15 perces sztoriból. A saját magyar panelmérésünk (n = 3 200) és több iparági projekt azt mutatja,...
Elolvasom
1 3 4 5 6 7 14

Friss cikkek

Régebbi cikkek

Téged hol csap be legkönnyebben a saját kognitív torzításod?

Téged hol csap be legkönnyebben a saját kognitív torzításod?

A marketingpszichológia körül még mindig sok a félreértés. Sokan „manipulációnak” tartják, miközben a lényege a döntéshozatal megértése: mit tesz az agyunk a zajból információt, az információból értelmezést, az értelmezésből pedig cselekvést. E cikk kiindulópontja egyszerű: a piac nem sterilen racionális, hanem heurisztikákra épülő döntési rövidítésekkel működik. Ha ezt felismerjük, a marketing nem „rábeszélés”, hanem az...
Tovább
Bevezetés a default‑torzításba

Bevezetés a default‑torzításba

A digitális piac nagy része nem a hangos funkciókon, hanem a csendes alapbeállításokon dől el. A „default‑torzítás” (alapbeállítási elfogultság) abból a kognitív rövidítésből táplálkozik, hogy amit előre beállítanak, azt az agyunk implicit ajánlásként értelmezi. Ennek történeti oka van (a stabil környezetben a jelenlegi állapot rendszerint biztonságos), de a modern felületek ezt a biztonság‑illúziót mesterségesen is...
Tovább
Gyors gondolkodás, láthatatlan csapdák: heurisztikák és döntési torzítások a mindennapi üzletben

Gyors gondolkodás, láthatatlan csapdák: heurisztikák és döntési torzítások a mindennapi üzletben

A vállalati és fogyasztói döntéseink jelentős része nem elemző táblázatokban, hanem másodpercek alatt dől el. Ezt a sebességet nem a figyelmetlen gondolkodás adja, hanem a heurisztikák: olyan kognitív „rövidítések”, amelyek energiát spórolnak, miközben elfogadható pontossággal segítenek választani. A heurisztika nem önmagában hiba; az evolúciós környezetben létkérdés volt. A huszonegyedik századi digitális gazdaságban viszont az információ...
Tovább
A dark pattern csapdái

A dark pattern csapdái

A digitális gazdaság korai szakaszában a weboldalak inkább kirakatok voltak: tartalmat mutattak, majd türelmesen várták a kattintást. Azóta a képlet megváltozott. A hirdetési költségek nőttek, a képernyők összezsugorodtak, a vezetők gyorsabb eredményt kérnek. A felület ezért sok helyen nemcsak „tájékoztat”, hanem döntést gyorsít – néha úgy, hogy a felhasználó észre sem veszi, mikor csúszott át...
Tovább
Hogyan viselkedj egy marketingpszichológussal?

Hogyan viselkedj egy marketingpszichológussal?

A marketingpszichológussal való együttműködés nem „extra tanácsadói óra”, hanem termelésbe kötött kutatás: a viselkedéstudomány, a mérés és a kreatív végrehajtás ütközőzónája. Ha jól csinálod, nemcsak egy kampány javul, hanem a szervezet tanulási sebessége is megnő. Ha rosszul, könnyen kapsz drága és puha megállapításokat, amelyek nem épülnek be a működésedbe. E cikk célja, hogy lépésről lépésre,...
Tovább

Elérhetőségem

© Copyright 2025