Amikor a Patagonia 2011-ben egy fekete pénteki hirdetésben a „Don’t buy this jacket” szlogennel sokkolta a fogyasztókat, a marketingvilág megérezte, hogy valami fundamentális fordulat következik. A cég arra buzdította a vásárlókat, ne vegyenek feleslegesen, ezzel látszólag a saját árbevétele ellen kampányolt. A paradox lépés mégis 30 %-os forgalomnövekedést generált a következő negyedévben, és a márka hitelességét az egekbe repítette. A...

Egy amerikai repülőgépgyártó mérnökcsapata 2014‑ben hónapokat töltött Tokióban, hogy a Dreamliner fedélzeti infotainment‑rendszerét japán ügyféligényekre szabja. A prezentációk végén a japán partnerek illedelmesen bólogattak, „hai, hai” – igen, igen – suttogták, ám a projekt zárásakor kiderült: valójában számos funkcionális kérésük homályban maradt, mivel a felek a bólogatást „beleegyezésként” értelmezték, holott a japán protokollban ez többnyire...

A világ digitális kereskedelmi tengelye ma kettős gravitációs mezőben mozog: egyrészt soha nem volt ilyen egyszerű egyetlen gombnyomással elérni több kontinens fogyasztóit, másrészt soha nem volt ennyire kulcsfontosságú a lokális kulturális kódok pontos értelmezése. A „lokális vs. globális branding” dilemmája ezért stratégiai döntéshozói asztalra került a budapesti startup garázsától a Fortune 500 igazgatótanácsáig. A paradoxon gyökere az, hogy...

A globális e‑kereskedelem harsány piacterén naponta több milliárd hirdetés villan fel, ám a fogyasztó figyelme továbbra is szűk keresztmetszet. Egyre több cég tapasztalja, hogy a digitális konverzió nem csupán technológia kérdése, hanem mélyen kulturális jelenség. Elég, ha visszagondolunk a 2022‑es Uniqlo‑kampányra, amelyet Kínában tombolva ünnepeltek, míg Franciaországban unalmasnak bélyegeztek: ugyanaz az üzenet, eltérő kulturális rezonancia....

A digitális gazdaság turbófordulatszámon pörög, a globális csapatok pedig a Zoom–Slack–Teams háromszögében naponta százmillió döntést hoznak. Mégis, amikor egy tetszőleges menedzsment‑meeting rejtett mikrofonját visszahallgatjuk, azt látjuk: az idő kétharmada védekező érveléssel, pozíciómentéssel és belső politikával telik. A paradoxon az, hogy a munkaerőpiac még sohasem volt ennyire képzett, a vállalati tudástár sohasem volt ennyire hozzáférhető, mégis...

Amikor a Netflix vagy a Spotify algoritmusa 0,2 másodperc alatt feldobja a „Neked ajánljuk” sort, valójában nem pusztán ízlést térképez, hanem döntést kódol át: a felhasználó szabadságának egy darabját delegálja a gépnek. A kognitív pszichológia szempontjából ez egyszerre teherlevétel és földcsuszamlás. A teherlevétel – az úgynevezett choice overload relief – csökkenti a döntési fáradtságot, növeli az...

Ha húsz éve valaki minden egyes webes látogatás előtt hosszú jogi szöveget dugott volna az arcunkba, alighanem botrányt kiáltunk. Ma mégis természetes, hogy a képernyő alsó sávjában felugrik egy sötétkék banner, amely böngészési cookie‑król, remarketingről és analitikáról mesél – mi pedig szélsebesen rákoppintunk az „Elfogadom” gombra. A jelenség hátterében az úgynevezett consent fatigue, vagyis beleegyezési...

Amikor 1869-ben az Osztrák–Magyar Monarchia statisztikai hivatala első ízben kérdezett rá a lakosság vallási hovatartozására, a politikusok azonnal megosztó kérdést láttak benne, a társadalomtudósok viszont felbecsülhetetlen értékű mintázatokat. A cenzusokkal indult út ma az okostelefonunk giroszkópjáig tart: minden mozdulat, minden böngésző‑szeánsz, minden pulzusmérés adatponttá válik. A vonzó jutalom – kedvezmény, kényelem, személyre szabás – mégis...

A 2010-es évek végére az online identitás a közösségi média melléktermékéből teljes értékű „digitális útlevéllé” vált, amelyet ma már a hitelesség, az adatbiztonság, a felhasználói élmény és a mesterséges intelligencia egyaránt formál. A „ki vagyok én az interneten?” kérdés gazdasági, pszichológiai és társadalmi téttel bír: a DataReportal 2025-ös globális jelentése szerint a világnépesség 63,9 %-ának –...

Amikor a könyvtár‑, illetve kódexkultúrából kinövő modern könyv felváltotta az ókori papirusztekercset, az emberiség azt hitte, maga mögött hagyta a lineáris, tekercsszerű olvasás korlátait. Több mint két évezred telt el, mire kiderült: a tekercs csak szunnyadt, hogy aztán okostelefon formájában minden zsebben újjászülessen. A 2010 körül bevezetett „infinite scroll” koncepció (amelyet Aza Raskin egyetlen gesztussal tett...