Online Marketing és Pszichológia

Amikor a Patagonia 2011-ben egy fekete pénteki hirdetésben a „Don’t buy this jacket” szlogennel sokkolta a fogyasztókat, a marketingvilág megérezte, hogy valami fundamentális fordulat következik. A cég arra buzdította a vásárlókat, ne vegyenek feleslegesen, ezzel látszólag a saját árbevétele ellen kampányolt. A paradox lépés mégis 30 %-os forgalomnövekedést generált a következő negyedévben, és a márka hitelességét az egekbe repítette. A...

Egy amerikai repülőgépgyártó mérnökcsapata 2014‑ben hónapokat töltött Tokióban, hogy a Dreamliner fedélzeti infotainment‑rendszerét japán ügyféligényekre szabja. A prezentációk végén a japán partnerek illedelmesen bólogattak, „hai, hai” – igen, igen – suttogták, ám a projekt zárásakor kiderült: valójában számos funkcionális kérésük homályban maradt, mivel a felek a bólogatást „beleegyezésként” értelmezték, holott a japán protokollban ez többnyire...

A világ digitális kereskedelmi tengelye ma kettős gravitációs mezőben mozog: egyrészt soha nem volt ilyen egyszerű egyetlen gombnyomással elérni több kontinens fogyasztóit, másrészt soha nem volt ennyire kulcsfontosságú a lokális kulturális kódok pontos értelmezése. A „lokális vs. globális branding” dilemmája ezért stratégiai döntéshozói asztalra került a budapesti startup garázsától a Fortune 500 igazgatótanácsáig. A paradoxon gyökere az, hogy...

A globális e‑kereskedelem harsány piacterén naponta több milliárd hirdetés villan fel, ám a fogyasztó figyelme továbbra is szűk keresztmetszet. Egyre több cég tapasztalja, hogy a digitális konverzió nem csupán technológia kérdése, hanem mélyen kulturális jelenség. Elég, ha visszagondolunk a 2022‑es Uniqlo‑kampányra, amelyet Kínában tombolva ünnepeltek, míg Franciaországban unalmasnak bélyegeztek: ugyanaz az üzenet, eltérő kulturális rezonancia....

A digitális gazdaság turbófordulatszámon pörög, a globális csapatok pedig a Zoom–Slack–Teams háromszögében naponta százmillió döntést hoznak. Mégis, amikor egy tetszőleges menedzsment‑meeting rejtett mikrofonját visszahallgatjuk, azt látjuk: az idő kétharmada védekező érveléssel, pozíciómentéssel és belső politikával telik. A paradoxon az, hogy a munkaerőpiac még sohasem volt ennyire képzett, a vállalati tudástár sohasem volt ennyire hozzáférhető, mégis...

AI‑alapú ajánlórendszerek ma már nem „extra funkciók”, hanem a digitális termékek szerkesztői rétegei. Streamingnél, zenénél, híreknél és webáruházaknál a kínálat bősége nem érték önmagában, mert a felhasználó figyelme véges. Ezért a verseny egyik fele az, hogy mennyi mindent tudsz kínálni, a másik fele pedig az, hogy ebből mit teszel láthatóvá. Amikor egy platform tizedmásodpercek alatt...

Ha húsz éve valaki minden egyes webes látogatás előtt hosszú jogi szöveget dugott volna az arcunkba, alighanem botrányt kiáltunk. Ma mégis természetes, hogy a képernyő alsó sávjában felugrik egy sötétkék banner, amely böngészési cookie‑król, remarketingről és analitikáról mesél – mi pedig szélsebesen rákoppintunk az „Elfogadom” gombra. A jelenség hátterében az úgynevezett consent fatigue, vagyis beleegyezési...

Amikor 1869-ben az Osztrák–Magyar Monarchia statisztikai hivatala első ízben kérdezett rá a lakosság vallási hovatartozására, a politikusok azonnal megosztó kérdést láttak benne, a társadalomtudósok viszont felbecsülhetetlen értékű mintázatokat. A cenzusokkal indult út ma az okostelefonunk giroszkópjáig tart: minden mozdulat, minden böngésző‑szeánsz, minden pulzusmérés adatponttá válik. A vonzó jutalom – kedvezmény, kényelem, személyre szabás – mégis...

A 2010-es évek végére az online identitás a közösségi média melléktermékéből teljes értékű „digitális útlevéllé” vált, amelyet ma már a hitelesség, az adatbiztonság, a felhasználói élmény és a mesterséges intelligencia egyaránt formál. A „ki vagyok én az interneten?” kérdés gazdasági, pszichológiai és társadalmi téttel bír: a DataReportal 2025-ös globális jelentése szerint a világnépesség 63,9 %-ának –...

Amikor a könyvtár‑, illetve kódexkultúrából kinövő modern könyv felváltotta az ókori papirusztekercset, az emberiség azt hitte, maga mögött hagyta a lineáris, tekercsszerű olvasás korlátait. Több mint két évezred telt el, mire kiderült: a tekercs csak szunnyadt, hogy aztán okostelefon formájában minden zsebben újjászülessen. A 2010 körül bevezetett „infinite scroll” koncepció (amelyet Aza Raskin egyetlen gesztussal tett...