Dajka Gábor

A részvételi márkaépítés valójában egy régebb óta érlelődő piaci fordulat pontosabb neve. Már a kétezres évek elején megszületett az a felismerés, hogy a márka körül nem egyszerűen vásárlók halmaza gyűlik össze, hanem olyan, földrajzi határokon átívelő közösség, amelynek tagjai kapcsolatba lépnek egymással, történeteket osztanak meg, szokásokat alakítanak ki, és erkölcsi felelősséget is érezhetnek a közösség...

Treatonomics, vagyis a kis luxusok pszichológiája azért került ennyire a figyelem középpontjába, mert a fogyasztók viselkedése egyre tisztábban mutatja: a pénzügyi nyomás nem szünteti meg az öröm iránti igényt. A Kantar 2026-os trendfigyelése szerint a fogyasztók számottevő része még rövid távú eladósodást is vállalna olyan dolgokért, amelyek örömet adnak. Ez első hallásra túlzónak tűnhet, üzleti...

Prémium autó vásárlásánál van egy kellemetlen igazság: a vevő ritkán az összeget veszi meg, hanem azt a belső magyarázatot, amellyel a magas összeget saját maga előtt elfogadhatóvá teszi. Egy Mercedes-Benz megvásárlásakor ezért nem az a fő kérdés, hogy 22, 28 vagy 35 millió forint-e az ár, hanem az, hogy a vevő ezt milyen jelentésben olvassa....

A Maslow‑piramis a vezetői tréningek és marketingprezentációk „örök kelléke”, mégis gyakran félreértett modell. A legtöbb cég statikus kategóriaként kezeli („hol áll az ügyfél a piramison?”), miközben a motiváció helyzetfüggő, mozgó célpont: ugyanaz az ember a fizetésnap utáni kosárban presztízst keres, hó végén biztonságot, egy reklamációnál pedig kapcsolódást és méltányos bánásmódot. Ez az írás nem a...

A digitális üzleti kommunikációban van egy apró jelrendszer, ami aránytalanul nagy hatással tud lenni arra, hogyan értelmezik a mondatodat: a hangulatjel. A korai „:-)” eredetileg egy félreértést akart megelőzni: „nem haragszom, nem támadlak”. Ma ennél sokkal többről van szó. Emojik bekerültek munkahelyi e-mailekbe, ügyfélszolgálati chatbe, hírlevél tárgysorba, sőt, belső csapatkommunikációba is. Nem azért, mert „menők”,...

A marketing mint tudományág kérdése nem új vita: már az 1960-as évektől komolyan felmerült, hogy a marketing önálló elméleti területként kezelhető-e, vagy inkább több tudomány gyakorlati találkozási pontja. Azért fontos ezzel kezdeni, mert ebből dől el, hogyan gondolkodsz a piacról. Ha a marketinget puszta kommunikációs gyakorlatnak tekinted, akkor a kampánytervezés könnyen ízlésvita marad. Ha viszont...

Ha őszinte vagyunk magunkhoz, a legtöbb vásárlói döntés nem egy táblázat alján, hanem a gyomorban dől el – és csak utána kap szép, kerek magyarázatot a fejben. A 21. századi marketing nem attól lett más, hogy több csatornát kaptunk, hanem attól, hogy a figyelem lett a legszűkösebb erőforrás. Ebben a zajban a racionális érvek önmagukban...

A marketingpszichológia nem díszlet a stratégiához, hanem annak működési logikája. Az, hogy egy kampány miért billenti át a döntést, ritkán vezethető vissza pusztán az ár‑érték arányra vagy a termék specifikációira. A háttérben emlékek, szokások, társas normák és gyors, automatikus ítéletek dolgoznak; ezek határozzák meg, hogy kire bízunk rá tíz másodperc figyelmet, kitől fogadunk el érveket,...

Van egy mondat, amit 2025-ben ideje végleg kidobni: „a márkának mindenhol ugyanolyannak kell lennie”. Ez a mondat a 2010-es években még hasznos volt, mert a legtöbb cégnek az volt a problémája, hogy szétesett: más logó, más üzenet, más ígéret, más hangnem, és a végén senki nem tudta, mit képvisel a vállalkozás. Csakhogy közben a közösségi...

„Tudtad, hogy a legtöbben rosszul használják ezt az új AI-eszközt?” – a mondat önmagában viselkedést indít. Nem tartalmat ígér, hanem hiányérzetet kelt. Ez a cikk azt vizsgálja, hogyan épül egymásra két, ma különösen erős mechanizmus: az AI-hatásígéretekre felhúzott digitális placebo és a kíváncsiság-alapú címadás. Amikor ezek találkoznak, a marketing már nem egyszerűen konverziót optimalizál, hanem...