Dajka Gábor

A klasszikus közgazdaságtan elegáns axiómája – a fogyasztó racionális, informált, haszonmaximalizáló lény – a 21. század üzleti gyakorlatában egyre kevésbé állja meg a helyét. Elég felidéznünk a 2021‑es GameStop‑részvényőrületet, ahol amatőr befektetők mémekkel és közösségi média­mozgósítással milliárdokat mozgattak meg, hogy rávilágítsunk: a pénzügyi piac döntéshozói nem a neoklasszikus modellek Excel‑sorból kimászott imázsai. A Deloitte 2024‑es, 14 országnépes...

A mesterséges intelligencia gyorsuló térnyerése, a személyre szabott fogyasztói élményekért folytatott globális verseny és az adatvédelmi szabályozások hullámzó szigorításai egymást erősítő erővonalak. A vállalatok alapvető felismerése, hogy a marketing már rég nem pusztán kreatív üzenet‑gyártás, hanem pszichológiai mechanizmusokra támaszkodó viselkedés‑tervezés. E kettős igény hívta életre a marketingpszichológus szakmát, amely egyszerre követel mély humán‑pszichológiai tudást és...

A vállalatok évszázadokon át egyetlen mágneses pólusra tájolták a stratégiai iránytűjüket: a pénzügyi profitra. Adam Smith „láthatatlan keze” után a menedzsmenttudomány sokáig természetesnek vette, hogy a fogyasztói igények kielégítése ugyan szükséges, de végső soron a részvényesi hozam legitimálja a működést. A XXI. században azonban megérkezett a piaci gravitáció új erőtere: a fogyasztói jóllét (well‑being) – fizikai,...

Az e‑kereskedelem első hullámában a menedzserek szemét azonnal a konverziós ráta (CR) bűvkörébe vonta a Google Analytics: „Hány látogatóból lett vásárló?” A szám könnyen érthető, gyorsan optimalizálható, ezért ördögi vonzerővel húzza magához a marketingbüdzsét. Csakhogy amint a versenyzők egymás után kezdték szórni a kuponkódokat, a kampányok hozama süllyedni kezdett. Ekkor lépett porondra a Customer Lifetime...

Amikor Eric Ries 2011‑ben megjelentette a „The Lean Startup” című könyvét, a „build‑measure‑learn” mantra főként szilícium‑völgyi garázscégeket inspirált. Tíz évvel később a kísérleti (test‑and‑learn) kultúra már a multikcionális vállalatok vezérigazgatói prezentációiban szerepel, sőt a pénzügyi elemzők is figyelik, hány A/B‑tesztet futtat a cég negyedévente, mert rájöttek: a kísérletezés sebessége erős korrelációt mutat az innovációs sebességgel és...

A modern menedzsment úgy tekint a kulcsfontosságú teljesítménymutatókra (Key Performance Indicators, KPI‑k), mint a vállalati irányítás műszerfalára: árbevétel, ügyfél‑élettartam érték, churn, NPS, CTR. A paradoxon azonban ott kezdődik, hogy a táblázatok is emberek által definiált célokat mérnek, emberek viselkedését rögzítik, és végső soron emberek következtetéseit aktiválják. Peter Drucker klasszikus megállapítása – „Amit mérünk, azt menedzseljük” (Drucker, 1954)...

Amikor egy termékfejlesztő csapat megfogalmazza az értékajánlatot – „a leggyorsabb tranzakció a piacon”, „a bőrödet is ápolja, nemcsak védi” vagy „egyetlen kattintással tanulhatsz bárhol” –, a mondat látszólag kristálytiszta. A gond ott kezdődik, hogy az ügyfél belső hangja nem logikai füzetet nyit, hanem gyors, zsigeri kérdést tesz fel: „Ez érint‑e engem és most?” A pszichológia...

A digitális marketing ökoszisztéma az elmúlt években olyan adatmennyiséget zúdított a döntéshozókra, hogy a „mindenkinek mindent” típusú kommunikáció esztétikai értelemben talán lenyűgöző, üzleti szempontból viszont egyenlő a takarék nélküli slaggal locsolással. A célcsoportok tulajdonképpen kikerülték az üzeneteket, mint a járdaszegélyen hömpölygő vizet: elszaladtak a relevanciátlan hirdetések elől, gátat emeltek a hírlevelekre, s beállították a szűrőiket...

A vállalatvezetők másfél évtizede még legfeljebb PR‑költségként könyvelték el az adománygyűjtő futóversenyt vagy az éves önkéntes napot, ma viszont a tőzsdei elemzők képesek felárazni egy részvényt, ha a cég meggyőzően demonstrálja: szervezeti struktúrájába építette a proszociális motivációkat. A jelenség hátterében egyszerre hat három gazdasági erővonal. Először is a munkaerőpiac purpose‑éhsége: a LinkedIn 2024‑es Global Talent...

Amikor Greta Thunberg 2019‑ben a davosi Világgazdasági Fórum pulpitusa mögött azt mondta, hogy „ég a házunk”, a mondat sokakban triggerelte a klímaszorongást, de legalább ugyanennyiben felébresztette a cselekvés igényét. A zöld‑pszichológia – az emberi viselkedés és a környezeti fenyegetés kapcsolatát vizsgáló tudományterület – ma már nem akadémiai rétegdiszciplína, hanem a marketingosztályok napi kenyere. A Deloitte 2024‑es...