A marketingkutatás hajnala óta tudjuk, hogy a kérdőív csak annyit árul el, amennyit a kitöltő verbálisan artikulálni képes; a vásárlói motiváció azonban gyakran a tudatos önreflexión túl rejtőzik. Az 1940‑es években Paul Lazarsfeld még háziasszonyok kávé melletti eszmecseréjét figyelte – ez volt az első dokumentált „fókuszcsoport” –, ma pedig már többkamerás, biometrikus szenzorokkal felszerelt UX‑laborokban rögzítjük...

A modern üzleti körforgásban az ár nem csupán matematikai művelet, hanem stratégiai kijelentés arról, kinek szól a termék, mekkora kockázatot vállal a vásárló és milyen jövőbeli élményt várhat a tranzakció után. A 19. század végén a vasúti tarifák még egyszerű kilométer‑szorzók voltak; ma egy repülőjegy ára ugyanazon a napon, ugyanarra a gépre a felhasználói profil,...

Egy átlagos magyar felnőtt naponta közel 34 000 vizuális és akusztikus hirdetési ingerrel találkozik (Desimone & Duncan, 2023). A klasszikus közgazdaságtan még mindig forintban méri a reklámhatékonyságot, miközben a valós tranzakció a felhasználó idegrendszerében zajlik: azzal a szűk sávszélességgel fizet, amelyet percekre a márkára irányít. A neurológiai kutatások immár centiméter‑pontossággal feltérképezték, hol folyik ez az „átutalás”: a vizuális kéreg korai szakasza határozza...

Amikor reggel felvillantja magát a telefonod, az idegrendszered kevesebb mint fél másodperc alatt eldönti, melyik értesítést engedi tudati szintre, és melyiket „némítja” már a retina előtti pillanatban. Ez a villámgyors szelekció nem szeszély, hanem evolúciós optimalizáció: a szenzoros kapacitásunk szűk áteresztőképességű csatorna, amelynek átlagos leterheltsége naponta már húszezer vizuális inger körül mozog. A modern marketing...

Kevés olyan döntés létezik a modern gazdaságban, amely gyorsabban megragadná a fogyasztó figyelmét, mint az ár. Mégis hajlamosak vagyunk egyetlen homogén kategóriaként kezelni: ha X termék Y forintba kerül, akkor vagy drága, vagy olcsó – gondoljuk. A valóság ennél sokkal összetettebb. A digitális vásárlói út első nyolc másodpercében a felhasználó legalább tíz mikrodöntést hoz: átfutja a márka...

Ha ma reggel beléptél egy e‑kereskedelmi felületre, az első 8–10 másodpercben – a neuromarketing‑szenzorok mérése szerint – legalább tizenkét mikrodöntést hoztál: átfutottad a layoutot, kitapintottad a márka státuszát, majd villámgyorsan beáraztad, mennyit „ér meg” számodra a látott termék. E rapid értékelést a pszichológia a szituatív referenciakeret fogalmával magyarázza: a helyzet (design, szövegtónus, színséma) láthatatlan módon...

A modern e‑kereskedelemben a fogyasztó már nem hagyományos pénztárcával lép a virtuális áruházba, hanem egy mentális főkönyvvel, amelyben párhuzamosan futnak a kiadási „alszámlák”: napi szükséglet, élmény‑jutalom, befektetés a jövőbe. Richard Thaler úttörő munkája óta tudjuk, hogy ez a látszólag irracionális tagolás valójában a költségkontroll evolúciós eszköze, amely elválasztja a „fájdalmas” és a „megengedett” költést (Thaler 1985). A webáruházra...

Amikor a fogyasztó belép egy webshopba, fejében már ott lapul egy láthatatlan árszűrő, amelyhez viszonyítja az elsőként látott számokat: ez a referenciaár. Vannak belső referenciák – korábbi vásárlási emlékek, hallott pletykák, márka‑imázs –, és külső referenciák, amelyeket a piac prezentál, például a versenytársak listaára vagy egy múlt heti leárazás. A viselkedésökonómia kimutatta, hogy az első...

Képzeld el, hogy a kollégád egy tárgyaláson váratlanul feldob egy limitált idejű kedvezményt, és te azonnal rábólintasz, noha a cash‑flow modellen látszik: a diszkont alig térül meg. A döntés nem (csak) logikai hiba volt, hanem annak a pszichológiai iker‑rendszernek a tünete, amelyet Daniel Kahneman Gyors és lassú gondolkodás című klasszikusa óta (Kahneman 2011) System 1‑nek és System 2‑nek nevezünk....

Amióta a közösségi média üzenőfalain a „mások is így döntöttek” jelzés egyetlen kattintással aggregálja a lájkok, csillagok és megosztások statisztikáját, a vállalati marketing mintha fellélegezett volna: elég a pozitív visszajelzések önfelfújó körét működésben tartani, s az értékesítés magától gyorsul. Csakhogy a kiválasztási torzítás – a mintavétel és mintamegjelenítés rejtett torzulása – sokkal régebbi, sokkal mélyebb...