Dajka Gábor

A legtöbb kis- és középvállalkozásnál a „marketing” szó hallatán ugyanaz a három kép ugrik be: kampány, hirdetési fiók, havi riport. Érthető. Ezek látszanak, ezeknek van költségsora, ezekhez lehet gyorsan hozzárendelni sikert vagy kudarcot. Csakhogy a vevő fejében a márkaélménynek általában nem ez a 80%-a, hanem a maradék: az a sok apró, hétköznapi, „senki által nem...

„Aki kimegy a boltodból, nem a pénzét viszi el, hanem a jövődet.” A mondat azért üt, mert nem költői túlzás, hanem üzleti logika. A mai bevételed egy tranzakció eredménye. A holnapi bevételed viszont egy kapcsolat eredménye. A digitális gazdaság csak felnagyította ezt: a figyelem drága lett, a kattintás drága lett, az új vevő megszerzése drága...

Az online hirdetés első korszakát sokan az 1994-es bannerrel azonosítják, de az érdemi döntés mindig is a landing oldalon született meg: ott, ahol a kattintásból üzlet vagy veszteség lesz. Három évtized alatt a felület, a sablonok és a mérőszámok finomodtak, a lényeg nem: a látogató percek (valójában másodpercek) alatt felméri, hogy az ígéret érthető-e, a...

A tőzsdék hajnala óta a bizalom a csere üzemanyaga. A londoni értéktőzsde évszázados mottója – „My word is my bond” – világosan jelzi: a kereskedelem alapja nem a szerződés hossza, hanem a szereplők megbízhatósága. 2025-ben ez a felismerés új jelentést kap. A digitális ökoszisztémákban a márka és az ügyfél között ritkán történik személyes találkozás, a...

A „rossz erősebb, mint a jó” állítás nem retorikai túlzás, hanem az emberi információfeldolgozás egyik legstabilabb törvényszerűsége. A hétköznapokban ez úgy jelenik meg, hogy egyetlen negatív ügyfél-élmény – egy félrecsúszott csomag, egy ingerült válasz a chaten vagy egy nehezen megtalálható garanciafeltétel – tartósabban rögzül az emlékezetben, mint tíz hibátlan tranzakció. Üzleti nyelvre lefordítva: a fogyasztói...

Az ethosz–logosz–pathosz ókori hármasa ma is érvényes, de a magyar piacon 2025-ben már nem elég a meggyőzés klasszikus logikája. Az online térben a döntések sebessége és a UX-architektúra befolyása miatt az etika, a jog és a marketing gyakorlata ugyanazon konyhapulton találkozik. Ezen a pulton ma két szereplő képezi a megkerülhetetlen keretet: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH)...

2025-re a magyar háztartások gazdálkodása új szakaszba lépett. A pandémia és a két számjegyű infláció utáni évek feszültsége alábbhagyott, a Központi Statisztikai Hivatal 2024-re kimutatott 3,7 százalékos átlagos pénzromlása fordulópontot jelölt. Mégsem tért vissza minden a „régi rendbe”: a gyors reakciók és a kényszeredett spórolás helyett a vásárlók óvatosan, de tudatosabban döntenek. Az impulzus-vásárlás aránya...

Az elmúlt két évtized digitális forradalma minden olyan „végső határt” felülírt, amelyet a szakma korábban adottnak tekintett. A 2010-es évek A/B‑teszt‑aranykorát ma három, egymást erősítő front teszi újraértelmezendővé: a neuro‑etika (mikor és hogyan mérhetünk idegrendszeri hatást), a kvantum‑UX (milyen feladatokra használhatóak a zajos, középméretű kvantumeszközök), valamint a poszt‑cookieless személyre‑szabás (hogyan marad releváns a tartalom és...

A marketingben gyakran mondjuk, hogy a márka „az emberek fejében él”, de ritkábban kérdezzük meg: pontosan melyik mentális rendszerben, hogyan tárolódik, és mivel idézhető fel megbízhatóan. Az idegtudomány elmúlt két évtizedes eredményei szerint – leegyszerűsítés nélkül – legalább három, funkcionálisan elkülönülő emlékezeti pálya dolgozik együtt: az episzodikus (élményalapú), a szemantikus (fogalmi) és a procedurális (készség‑...

Az Implicit Association Test (IAT) az utóbbi két évtized egyik leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módszere lett arra, hogy a márkákhoz, kategóriákhoz vagy tulajdonságokhoz kapcsolódó implicit – vagyis részben tudattalan – asszociációkat megbízhatóan feltárjuk. A módszer ereje abban áll, hogy nem megkérdezi, hanem méri a mentális kapcsolatokat: a résztvevőnek párosítási feladatokat kell villámgyorsan megoldania, miközben a rendszer...