A „szép dizájn” nem dísz: üzleti változó. Amikor egy élénk vörös CTA‑gomb megállítja a tekintetet, vagy egy lekerekített csomagolás „barátságosnak” érződik, valójában mikro‑döntések sorát indítjuk be. A vizuális ingerek az észlelés első, akaratlan szintjén hatnak: a szem néhány száz milliszekundum alatt kiosztja a figyelmet, az agy pedig affektív előszűrést végez – csak ezután kap szót...

Legutóbb, amikor egy világmárka új illatkampányt indított, a kreatív stáb mellett idegtudósok is dolgoztak a stúdióban: hordozható EEG-vel mérték a frontális kéreg alfa‑blokkolását, szemkamerával követték a fixációk ritmusát, és kockánként elemezték, mikor „kapcsol be” a vágy. Ez a helyzet ma már nem kivétel, hanem új norma. A médiazaj tetőzik, a figyelemért vívott harcban pedig nem...

Amikor a kampánybüdzsé eléri a „fáj, ha elrontjuk” kategóriát, a boardban két erő játszik egymás ellen: az ösztön és az evidencia. Az ösztön hozza a lendületet, az evidencia adja a féket. A modern marketingben a kvantitatív eszközök – kísérletek, kérdőívek és A/B‑tesztek – azok a megbízható fékek, amelyek mellett merünk gyorsítani. Nem azért, mert helyettünk...

Ha a cégedben komoly döntés előtt álltok, a képernyő pillanatok alatt tele lesz számokkal: kimutatások, irányítópultok, tölcsérek, A/B-tesztek. Ez jó hír, mert végre mérsz. A rossz hír: ettől még simán lehet, hogy rossz irányba mész. Ugyanis a legtöbb adat azt mutatja meg, mi történik, de nem válaszolja meg, hogy miért. Miért ragaszkodik a vevő egy...

„Mindjárt megnézem a webinárt, csak előbb átfutom ezt a vouchert, válaszolok két üzenetre, aztán… hová is tettem az előfizetéses kosarat?” – ismerős? A hétköznapi döntéshozó ma tényleg három másodperc alatt ítél egy hírlevélről, és sokszor ezredmásodpercek alatt dől el, hogy egy gomb megkapja‑e a kattintást. A felszínen minden a „hangosabb, gyorsabb, több” logikája szerint zajlik,...

Három másodperc. Ennyi idő alatt sokszor eldől a hírlevél sorsa a telefonodon: rányomsz‑e az „Early‑bird kedvezményre”, vagy legyintesz, és mész tovább. Ebben a pár másodpercben a tudatos mérlegelés ritkán kerül a vezetőülésbe. Nem azért, mert „buta” a fogyasztó, és nem is azért, mert te „manipulálni akarsz”. Egyszerűbb a magyarázat: az emberi döntéshozatal takarékos üzemmódban működik,...

Amikor egy vevő dönt, valójában két, eltérő logikájú feldolgozási út fut benne párhuzamosan. Az egyik lassabb, megfontoltabb, „számoló”: mérlegel, összevet, kockázatot próbál kezelni, és a döntést utólag is vállalhatóvá teszi. A másik gyorsabb, zsigeribb és erős: jelzésekből dolgozik, azonnali benyomást képez, és azt figyeli, hogy most érdemes-e energiát rakni a témába, vagy inkább továbblép. Egyik...

A modern üzleti döntéshozatal nem tiszta, szabályozott kísérlet, hanem egy zajos, érdekekkel és időnyomással terhelt környezet. Egyik oldalon ott vannak a pénzügyi táblák, a marzsok, a készlet, a kapacitás, a cashflow és a versenytársak mozgása. A másikon ott van a valós felhasználói viselkedés: a figyelem szétesése, a „majd holnap” halogatás, a gyors összehasonlítás, a túl...

Ha a marketing és a pszichológia kapcsolatáról beszélünk, valójában arról beszélünk, hogyan dönt az ember. Nem „piacok” és nem „célcsoport-dobozok” húzzák elő a bankkártyát, hanem egy konkrét személy, aki fáradt, siet, tele van korábbi tapasztalatokkal, félelmekkel, vágyakkal, és közben az agya próbál spórolni az energiával. A 20. század eleje óta a viselkedéstudomány abba az irányba...

A legtöbb vezető ma reggel több adatot látott, mint amennyit egy korábbi generáció egy egész hónap alatt összegyűjtött volna. Dashboardok, CRM riportok, kampány- és készletjelentések, ügyfélszolgálati jegyek, piaci hírek, konkurens-hirdetések – a mennyiség már rég nem ügy. A probléma az, hogy az adat önmagában leíró: megmutatja, mi történt. Amikor viszont eldől egy kampány sorsa, egy...