Ha egy marketingmeetingen azt kérdeznék, „milyen érzelmet akarunk kelteni?”, legtöbbször a szakzsargon kimerül a „pozitív” és „negatív” jelzőkben. Ez a bináris gondolkodás azonban olyan, mintha egy teljes földgömböt próbálnánk északi–déli féltekékre zsugorítani: a domborzat, a klíma és az élővilág rejtve marad. A pszichológia válasza az arousal–valencia modell, amely kétdimenziós koordinátarendszerbe rendezi az érzelmeket. A vízszintes tengelyen a...

A digitális reklám világában a figyelem ma már percdíjas luxuscikk, mégis akad egy visszatérő varázslat: amikor egy kampány nem termékfunkciókkal vagy árakcióval, hanem egyetlen, precízen épített történettel lép a porondra, a fogyasztó évekkel később is fel tudja idézni a karaktereket, a konfliktust, sőt a dramaturgiai csúcspontokat is. Ez látszólag ellentmond az idegtudományi tanoknak, miszerint a...

A reklámiparban régóta tudjuk, hogy a márka értéke nem pusztán a kreatív ötletekben, hanem a fogyasztó fejében létrejövő emléknyom minőségében dől el. Ám amíg a figyelemről és a konszolidációról sok szó esik, a memóriarendszer két, egymást kiegészítő, mégis eltérően működő kapacitása – az előhívás (recall) és a felismerés (recognition) – gyakran kerül a stratégiai perifériára. Pedig a...

Amikor egy kampány‑meeting közben hirtelen beugrik, hogy gyerekkorodban milyen szlogen csengett a tévében, valójában egy látszólag jelentéktelen rövid távú villanás visszhangzik a neokortex mélyebb rétegeiben. A rövid‑ és hosszú távú memória ugyanis nem két egymástól független „fiók”, hanem dinamikus szinapszis‑híd, ahol a pár másodperces buffer és a több évtizedes tár felváltva építik és frissítik egymást....

Ha az 1990‑es években az volt a menedzsment szent grá­lja, hogy minél több mutatót, riportot és versenypiaci feedet összegyűjtsünk, akkor 2025‑ben már az jelenti a túlélés zálogát, hogy a zajt képesek vagyunk fókuszált, stratégiai csenddé szelídíteni. Naponta nagyjából 1,2 millió új cikk, 720 000 podcast‑epizód és 500 órányi videó töltődik fel csupán a legnagyobb platformokra, miközben...

A reklámpszichológia egyik legnagyobb félreértése, hogy a figyelmet kell megvennünk ahhoz, hogy a márka üzenete célba érjen. Valójában az idegrendszerben létezik egy „elő‑figyelmi” gyorsítósáv, amely már a tudatos fókuszálás előtt beolvas, osztályoz és előzetes döntéseket hoz arról, mely ingerek érdemesek a drága kognitív processzorra. A neurofiziológiai mérések azt mutatják, hogy a primer látókéreg és az...

Képzeld el, hogy egy zsúfolt reggelen nyitod meg a kedvenc üzleti hírleveledet, miközben a telefonodon villognak a befektetési értesítések, a konyhában kattog a kávéfőző, és a háttérben fut egy videós podcast. Mégis, egyetlen cím visszhangzik a fejedben nap végén: „3 portfólióépítési hiba, ami 2025-ben is pénzt éget”. Vajon miért ragadt pont ez a mondat? A...

Állj meg egy pillanatra, és idézd fel a legutóbbi márkaélményt, amelyet nem csupán láttál, hanem hallottál, szagoltál és megérintettél. Talán egy elektromos autó futurisztikus záródallama csengett a füledben, miközben a kabinban finoman diffundált eukaliptusz‑illat keveredett a perforált bőr kormánykerék selymes hűvösségével. Ez a három különálló inger mégis egyetlen, koherens üzenetté forrt össze: „innovatív, fenntartható, megnyugtatóan...

Tégy egy próbát: csukd be a szemed, és idézd fel azt az első mozdulatot, amikor egy prémium okostelefon dobozát leemelted a fedeléről. A sűrű levegőben ott a friss műanyag halvány illata, a fedél puha puffanása, a hideg üveg és alumínium súlya a tenyeredben. Még nem olvastál specifikációt, nem hasonlítottál árakat, de a tested már döntést...

A „szép dizájn” nem dísz: üzleti változó. Amikor egy élénk vörös CTA‑gomb megállítja a tekintetet, vagy egy lekerekített csomagolás „barátságosnak” érződik, valójában mikro‑döntések sorát indítjuk be. A vizuális ingerek az észlelés első, akaratlan szintjén hatnak: a szem néhány száz milliszekundum alatt kiosztja a figyelmet, az agy pedig affektív előszűrést végez – csak ezután kap szót...