Amikor egy átlagos felhasználó reggel kinyitja a telefonját, nagyjából három másodperce van eldönteni, hogy a hírlevélben szereplő „Early‑bird kedvezmény” kattintásra méltó‑e. Ebből a három másodpercből alig néhány ezredmásodpercet tölt tudatos mérlegeléssel; a döntést döntően olyan mentális rövidítések hozzák meg, amelyeket a pszichológia heurisztikáknak nevez. Ezek az információfeldolgozást leegyszerűsítő szabályok evolúciós örökségként szolgálnak: gyors, energiatakarékos, ám...

Képzeld el, hogy egy repülőjárat keresése közben két azonos időpontú, azonos áru jegy között vacillálsz: az egyiknél kiemelik, hogy „Flexi opció – bármikor elállhatsz”, a másiknál vastag piros betű jelzi, hogy „Már csak 3 hely maradt!”. A logika azt sugallná, hogy pusztán az ár‑útvonal‑idő hármasát mérlegeld, mégis egy belső hullám gyorsítja a pulzust, és a...

Amikor az egyetem első évében először láttam a kereslet‑kínálat metszéspontját ábrázoló táblát, magával ragadott az elegancia: a Marshall‑kereszt ígérete szerint a piac mechanikusan kiszámítja az egyensúlyi árat, és minden szereplő – gyártó, viszonteladó, vásárló – tökéletesen racionális kalkuláció mentén cselekszik. A valóságban azonban, a tárgyalótermek neonfényében vagy a vasárnap esti webshop‑görgetés közben ritkán találkoztam ezzel...

A behaviorizmus abból az egyszerű, ám radikális feltevésből indult ki, hogy az emberi viselkedés akkor válik igazán kiszámíthatóvá, amikor a belső folyamatokat, a gondolatokat és érzelmeket „fekete dobozként” félretoljuk, s a mérhető inger‑válasz párokat állítjuk a kutatás középpontjába. John B. Watson 1913‑as kiáltványa és B. F. Skinner operáns kondicionálási modellje elválaszthatatlanul összefonódott a modern marketing eszköztárával: egy push‑értesítés, amely azonnali...

Ha egy üzleti döntéshozó ma kinyitja reggel a laptopját, nagyobb adatcunamival találja szembe magát, mint amennyit a teljes 20. században összesen rögzítettek. Mégis, amikor egy marketingkampány sorsa dől el, rendszerint nem pusztán a gigabájtok, hanem a milliméterpontos emberismeret határozza meg, ki kattint, ki vásárol, ki marad hűséges. E kettő – a „hard” adatok és a „soft”...

Hány kampány futott már le a szemed előtt anélkül, hogy felfogtad volna, miért kattintottál, miért görgettél tovább, vagy épp miért írtad be a bankkártyaszámod a harmadik kávé után? Ha őszinte vagy magadhoz, a válasz valószínűleg az, hogy szinte mindegyiknél működött valamilyen rejtett húzóerő. A marketingpszichológia lényege épp ebben rejlik: feltárni, mi mozgatja a vásárlói döntéshozatalt...

Gondolj bele, milyen gyakran bólintasz rá akciós ajánlatokra úgy, hogy közben pontosan tudod: nem lenne szükséged arra a termékre. A klasszikus közgazdaságtan szerint te – a fogyasztó – racionálisan kalkuláló „homo oeconomicus” vagy, aki tökéletes információk mellett mindig optimális döntést hoz. A valóság viszont sokkal emberibb: emlékfoszlányok, érzelmi hullámok és társas elvárások kavalkádja kergeti a kurzort...